Támogatók:
Magyarországi Szerb Színház
Magyarországi
Szerb Színház
Az atya foga

Az atya foga

Az atya foga
Pop Ćira i pop Spira

Stevan Sremac regényéből írta Verebes Ernő
Bemutatja a Szabadkai Népszínház
koprodukcióban a Magyarországi Szerb Színházzal

RENDEZŐ:

Pataki András Jászai Mari – díjas

Stevan Sremac „Pop Ćira és pop Spira” című regénye egy gazdag bánáti faluban
játszódik, ahol két pap, pop Ćira és pop Spira él a családjával. Mindketten nagy tiszteletnek
örvendenek a falusiak körében és bőségben, békességben élnek, gyakran látogatják egymást.
Családjaik szorosan összekapcsolódtak, a lányaik, Juca és Melanija a legjobb barátnők.
A falu békéjét és idilljét egy fiatal és jóképű tanár, Petar Petrović érkezése zavarja
meg, aki miatt rivalizálás tör ki a két papné, Persida és Sida között. Mindketten azt szeretnék,
ha a tanár feleségül venné a lányukat, ami számos komikus és drámai helyzethez vezet. A
papnék intrikáikkal és azon próbálkozásaikkal, hogy lenyűgözzék a tanárt, egyre nagyobb
szakadékot teremtenek a két család között, és a helyzet akkor eszkalálódik, amikor pop Spira
fizikailag támadja meg pop Ćirát.

A verekedés híre gyorsan elterjed a faluban, számos pletykát és túlzást generálva, ami
tovább rontja a helyzetet. A megbékélési kísérletek ellenállásba ütköznek, különösen
Persida papnő részéről, aki bosszúra vágyik. A templomi bíróság megpróbálja megoldani a
konfliktust, de sikertelenül.

Végül, az összes nézeteltérés és konfliktus ellenére, boldog befejezés következik:
Melanija hozzámegy a tanárhoz, aki később pappá válik, bár nem születik gyermekük, míg
Juca anyja ellenkezése ellenére boldogságot talál a házasságban Šaca borbéllyal, akivel négy
gyermekük születik. Ezzel Sremac a közösség, konfliktus, szerelem és megbékélés témáit
vizsgálja egy falusi közösségben, humoros és kritikus szemmel tekintve a korabeli társadalmi
normákra.

A történet „Pop Ćira és pop Spira” továbbra is releváns, mert az emberi természet, a
közösségi élet és a konfliktusok kezelésének témáit feszegeti, amelyek minden korban és
kultúrában jelen vannak. A karakterek közötti konfliktusok, a családi dinamikák és az intrikák
ábrázolása humoros, mégis tanulságos módon tükrözi az emberi kapcsolatok összetettségét.
Ezért a történet több dramatizáción és filmadaptáción is átesett, például a YouTube-on is
elérhető egy sorozat adaptációja. Ezek az adaptációk lehetővé teszik a nézők számára, hogy
újra és újra felfedezzék a történet tanításait és annak relevanciáját a mai társadalomban.

A „Pop Cira és Pop Spira” színpadi adaptációja az ortodox egyház mai állapotaira
vonatkozóan reflektálhat a papi élet és a családi kötelezettségek összetett viszonyát illetően. A
regény és annak adaptációi bemutathatják, hogyan befolyásolhatják a személyes és családi dinamikák a papi szolgálatot, különös tekintettel az ortodox egyházban gyakori házas papok
esetében. A történeten keresztül felvethető kérdések, mint a közösségi értékek, az egyházi
hivatalok és a családi élet egyensúlya, továbbra is relevánsak a mai társadalmi és vallási
vitákban.

Stevan Sremac (1855–1906) szerb író volt, aki a 19. század végén és a 20. század
elején élt és alkotott. Művei középpontjában gyakran a délvidéki szerb társadalom áll, különös
tekintettel az akkori kisvárosi életre, annak szokásaira, karaktereire és társadalmi dinamikáira.
Sremac realista íróként vált ismertté, aki finom humorral és iróniával ábrázolta az emberi
természetet és a társadalmi viszonyokat. Legismertebb művei közé tartozik a „Ivko
dicsősége” (Ivkova slava), a „Zona Zamfirova” és a „Csirke a pult alól” (Pokondirena tikva).
Ezek a művek bepillantást engednek a korabeli szerb kultúrába, hagyományokba és az
emberek közti interakciókba. Stevan Sremac hagyatéka továbbra is fontos részét képezi a
szerb irodalomnak, és műveit gyakran tanulmányozzák az iskolákban és a régióban.

Verebes Ernő, zentai születésű, ugyanúgy mint Stevan Sremac, szerbül anyanyelvi
szinten beszél a Nemzeti Színházban betöltött szerepe révén jelentős hatással van a magyar
színházművészet fejlődésére. Mint dramaturg, számos előadásban vett részt, többek között a
„Rocco és fivérei” (2019), „Sára asszony” (2019), „Othello” (2018) zenei vezetőjeként,
valamint az „Az ember tragédiája” (2018), „Szent szörnyetegek” (2017), „A miniszter
felesége” (2016) előadásoknál dramaturgként és zeneszerzőként is tevékenykedett.
Munkássága nagyban hozzájárul a magyar kultúra és hagyományok ápolásához és
fejlesztéséhez. Zenta művészeti életének fellendítéséért és a zentai csata emlékének művészi
megörökítéséért polgármesteri jubileumi díszoklevelet is kapott, ami kiemeli kulturális
tevékenységének jelentőségét.

Pataki András számos területen tevékenykedik a magyar színházművészetben:
rendezőként, dramaturgként, kulturális menedzserként, díszlet- és jelmeztervezőként,
valamint színigazgatóként is ismert. Születése óta Sümegen él, és pályafutását az ajkai Forrás
Színpad alapításával kezdte 1986-ban. Később a Veszprémi Petőfi Színház színészeként és
tanácsadójaként, valamint az Evangélium Színház vezetőjeként is dolgozott. 2012 és 2022
között a Soproni Petőfi Színház igazgatói posztját töltötte be. Jelentős elismeréseket is kapott,
többek között a Jászai Mari-díjat és a Radnóti Miklós-díjat. Emellett oktatóként is
tevékenykedik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és 2023-tól az Újszínház
főrendezője. Munkássága során számos előadást rendezett, többek között a „Vadak Ura – The
Covenant” című családi musicalt, amely magyar ősbemutatóként jelentős sikert aratott. Az
előadás különlegessége, hogy egyszerre szolgál szórakoztatásul és edukációs célokat is
szolgál, olyan témákat érintve, mint a környezetvédelem és a természet szeretete.

Játsszák:

Kirill atya – Kákonyi Tibor
Szpiridon atya – Wischer Johann
Szidónia asszony – Szpiridon atya felesége – Pesitz Mónika
Perszida asszony – Kirill atya felesége – Topolcsányi Laura

Melánia – Kirill és Perszida lánya – Laczko Alisza
Julcsa – Szpiridon és Szidónia lánya – Kargina Anasztázia
Árkádije – Egyházfi –Csernik Árpád
Erzsi – kettősügynök – Szorcsik Kriszta
Petrovity Péró, az új tanító – Gyorgyev Bránimír
Sácó – Szpiridon atya kertszomszédja – Molnár Zoltán
Rusz Milán- Püspök – Narrátor szerepében – Rusz Milán

 

Szcenikus: Prágai Tibor – Teátrumi díjas
Jelmez: Szélyes Andrea
Zene, dalszöveg: Rusz Milán
Koreográfus: Gyorgyev Bránimír
Rendezőasszisztens: Bacsi Katarina

1 óra 45 perc egy szünettel

 

Jegyek: www.jegymester.hu

Mikor játszák?

2024. június 7. 19:00 NEMZETI SZÍNHÁZ, GOBBI HILDA SZÍNPAD
2024. június 14. 19:00 Művelődési Ház Zenta
2024. június 15. 19:00 Bajmok, Dózsa György MMK
2024. június 16. 19:00 Óbecse, Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör
2024. május 26. 19:00 Zártkörű bemutató! NAGYMEZŐ UTCA, 49, BUDAPEST