AVALA EXPRESS
Előadják: Rusz Milán, Ember Tibor, Lengyel Gábor, Gyorgyev Bránimir, Mirko Mitár Krkelic Rendezte: Milosevits Péter Avala Express – egy szerelmi történet egy Józsiról, aki Annát várja a Keleti pályaudvaron. Az Avala Express vonatot várja. Ez egy korszaknak, egy generációnak szentelt elégia, a generáció, amely eltűnőben van. Milosevits Péter az előadásról: “Húsz év telt el a bemutató előadás óta. Ahogy azt mondanánk, elmúlt kétszer az „X”. Két fontos szó, az “X” kezdő betűvel jelenik meg az előadásban. Az egyik az “expressz”, az Avala Express belgrádi vonat, amely 1990-ben volt az egyetlen kapocs a felosztott Jugoszlávia és a világ többi része között. Az Avala Express Keleti pályaudvarra való megérkezésének idején, a peron tele volt emberekkel, akik rokonokat, barátokat és szerelmeiket várták.Tehát 1996-ban saját magától született meg a cím, a dalokat csak megfelelő sorrendbe kellett tenni: az állomás, a gépolaj illata, a váróterem… A vonat megérkezik egy városba, melynek neve Budapest. Hol fogunk lakni, talán valami olcsó munkás szálon? Nem, inkább a Szerb Iskola kollégiumában. „Ott legalább eltudjuk mondani, hogy mennyien már nem vagyunk, és hányan maradtunk még akiket el lehet pusztítani.” – meséli egy fiatal férfi, aki a Keleti peronján futkározik, kezében tartva az érettségi tablót, hátha a képekről felismer egy – egy régi barátot, barátnőt.A másik szó melyben megjelenik az „X”, a „KEX”. Cseh Tamás első fellépése a legendás KEX zenekarral volt. Ebben az időszakban, a zenekar énekese Baksa – Soós János nagyon népszerű volt. A nagyszerű az egészben az, hogy 1970 – ben a Szerb – horvát Gimnázium szalagavatóján, a Rózsák – terén, ő volt a vendég (Sztevanovity Zorán közreműködésével, aki a mai napig nagyon népszerű énekes Magyarországon) azon a gitáron játszott, melyet majd Cseh Tamásnak ajándékozott, mielőtt emigrált Magyarországról.Az egyetem elvégzése után, 1976 – ban tanárként visszatértem a Rózsák – terére.Abban az időben, az egész életem Cseh Tamás hatása alatt zajlott, kazettás magnón hallgattam a dalait és szövegeit, néha a diákjaimnak is lejátszottam. Ők aztán néhány dalt lefordítottak szerb és horvát nyelvre, (ebben az időszakban még közös volt az iskola) ami igazán jó gyakorlás volt a nyelv tanulás szempontjából. Emlékszem az egyik dalra, melynek címe „Budapest” volt, kórusban adták elő zenei kísérettel, az 1. a diákjai.Később, 1996 – ban ugyanezekkel a diákokkal létrehoztuk az Avala Express együttest, némelyikük még mindig a zenekar alapítói: Rusz Milán énekel, gitározik és harmonikázik, Lengyel Gábor zongarázik, Ember Tibor dobol, a fiatal generációt képviseli Gyorgyev Bránimir és Mirko Mitár Krkelic
A jelenkori felállásban, a dalok a következők szerint vannak csoportosítva: a fő téma, az „Avala Express” gerincét alkotja a koncert első dala – a „Metro” című dalig, Ezután következik egy kitalált érettségi találkozó, az egykori Szerb-horvát Gimnázium 50. generációja találkozik a Rózsák terén.
Annak érdekében, hogy a hangulat a szerb szellemiségben legyen, megkaptam a szövegíró, Bereményi Géza engedélyét, hogy megváltoztassam a földrajzi neveket és egyes személyek nevét.” Az első koncert 1996-ban volt, ahol is Cseh Tamás és Bereményi Géza dalait szerb nyelven adták elő, melyeket Milosevits Péter fordította és adaptálta egy zenés történet keretbe.A koncert felújításra került 2016-ban, a célból, hogy megünnepeljék az első előadás 20. évfordulóját.A projekt egésze megvalósításra került a Magyarországi Szerb Színház és Cseh Tamás családjának együttműködése révén. Milosevits Péter (szerbül: Петар Милошевић) (Budakalász, 1952. március 3.–) magyarországi szerb író, egyetemi tanár, újságíró. 1976-ban magyar-szerbhorvát középiskolai tanár lett a Szerbhorvát Tanítási Nyelvű Gimnáziumban. 1977-ben az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéken először tudományos továbbképzési ösztöndíjas, majd egyetemi tanársegéd lett (1980). 1984-ben már adjunktus lett és 11 év múlva docensi minősítésben kezdett el dolgozni a tanszéken. Tanulmányai során először doktorált 1979-ben, majd 1994-ben kandidátust szerzett. 2000-től habilitált doktor lett, majd 8 évvel később már az MTA doktora. Tagsága:A Magyar Írószövetség és a Szerb Írószövetség (Belgrád) tagja.A budapesti Jakov Ignjatović Alapítványnak alapító tagja (1989)Magyarországi felelős a „Projekat Rastko – Biblioteka srpske kulture” című szerb digitális gyűjtemény és honlap létrehozásában és folyamatos bővítésében (2001-től).A Narodne novine című magyarországi délszláv hetilap irodalmi és kulturális rovatának vezetője (1979–1991).Magyarországi Horvát, Szerb és Szlovén Írók Egyesületének elnöke (1989–1991).A Srpske narodne novine főszerkesztője (1991–1999).Az Almanah Srpskih narodnih novina főszerkesztője (1991–1999).A felújított Neven főszerkesztője (2003-tól).A Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ (Budapest) „Venclović Műhely” nevű kiadói részlegének meglapítója és vezetője 2007-től.Művei:Külföldön megjelentStorija srpske književnosti. Beograd–Budimpešta, 2010, Službeni glasnik – Radionica „Venclović”, 848. p.Poezija apsurda (Vasko Popa). Beograd, 2008, Službeni glasnik, 174 p.
Danas, juče, prekjuče. Skice i eseji o našoj književnosti u Mađarskoj. Budapest, 2008, Szláv Filológiai Tanszék, 192 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae.)
Od deseterca do hiperteksta. Književne studije.Budapest, 2007, Szláv Filológiai Tanszék, 328 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae.)
Az emberiségkölteménytől a trükkregényig. Irodalmi tanulmányok. Budapest, 2004, Szláv Filológiai Tanszék, 216 p. (Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae.)
A szerb irodalom története. Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó, 540 p.
Ogledi i kritike. O savremenoj književnosti Srba i Hrvata u Mađarskoj. Budapest, 1991, Tankönyvkiadó Vállalat, 220 p.
Kitüntetései:
Jakov Ignjatović Alapítvány díja
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság plakettje
„Račanska povelja”
