Madách Imre „A civilizátor” című komédiáját 1859-ben írta, és Arisztotelész modorában alkotta meg. A mű egy szatirikus komédia, amely a civilizáció és a modern társadalom kritikáját nyújtja.
„A civilizátor” egy fiktív faluban játszódik, ahol megjelenik egy idegen, aki a civilizáció és a haladás nevében akarja átformálni a közösséget. Az idegen, akit „civilizátornak” neveznek, radikális változásokat próbál bevezetni, de ezek a reformok gyakran komikus helyzeteket és ellenállást váltanak ki a falusiak részéről. A darab bemutatja, hogy az újítások és a civilizációs törekvések nem mindig találkoznak pozitív fogadtatással, és olykor több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
Madách műve Arisztotelész antik görög komédiáinak stílusát követi, amelyre jellemző a szatirikus hangvétel, az éles társadalomkritika és a humoros, gyakran groteszk ábrázolás. A darabban a dialógusok és a karakterek is ezen modorban vannak megírva, kiemelve a társadalom visszásságait és az emberi gyarlóságokat.
A komédia központi témája a civilizáció és a modernizáció kérdése, valamint ezek hatása a hagyományos közösségekre. A darab kritikus szemmel nézi a haladás eszméjét, és felveti a kérdést, hogy vajon minden változás valóban javulást hoz-e, vagy inkább csak felfordulást és zavart kelt.
„A civilizátor” Madách Imre egyik jelentős műve, amely a maga korában is figyelmet keltett. Bár nem vált olyan híressé, mint „Az ember tragédiája”, a darab máig érdekes társadalmi és filozófiai kérdéseket vet fel.
Rendező – Pataki András Jászai Mari – díjas rendező, érdemes művész
Zeneszerző – Verebes Ernő
STROOM, a civilizátor – Kákonyi Tibor
ISTVÁN bácsi, falusi gazda – Molnár Zoltán
JANÓ, tót, cseléd – Koncz Eszter
UROS, rác, cseléd – Lacko Alisza
MITRULE, oláh, cseléd – Oláh Tánia Andrea
MISKA, magyar, cseléd – Topolcsányi Laura
MÜRZL, német, cseléd – Kargina Anasztázia
Fény – Vásárhelyi Vince
Hang – Látó Márkó
Szcenikus – Prágai Tibor
Asszisztens – Bácsi Katarina
