Támogatók:
Magyarországi Szerb Színház
Magyarországi
Szerb Színház
A színházról

 

A szerb, polgári, hivatásos színjátszásnak közel két évszázados hagyománya van Magyarországon. Mi több – itt született.

„Jövö Kedden, az az Augustus 24. Napján a Magyar Játék Színben a Felséges Királyi Helytartó Tanáts kegyes engedelmével egy Diletans Rátz Társaság által a’ Szent Endrei Rátz Preparandia Institutumnak Segedelmére elő fog adódni Rátz Nyelven egy Néző Játék 3 Felvonásokban, ezen rátz nevezet alatt: KRESTALITZA ( PAPAGÁJ) Kezdődik 7 Órakor.” Az Angyal Bandi plakátján találhatjuk meg a hírdetést a Rondella, azaz a Városi Kis Játékszín szereposztása alatt. Az előzetes „Diletans” előadást hírdet, mégis mai értelemben véve koránt sem amatőr: Balogh István, Balogh Júlia, Fehér Tamás és Joakim Vujić is játszik benne. 1813 – at írtak ekkor.

Balog István barátja volt Joakim Vujic akit „a szerb színház atyjának” is neveznek. Joakim a bajai, pravoszláv pap fia Szentendrén tanítóskodott abban az időben. Színháztörténeti kezdeményezés részéről, mikor 1813. július 22 -én folyamodott József nádorhoz, a Pesten tanuló szerb egyetemi ifjúság nevében egy jótékony célú szerb színielőadás megtartásának engedélyezéséért. (E kérelmet Balog István és Láng Ádám is aláírták.) A hatalom engedélyezte – a Magyar Színjátszó Társaság plakátján ez állt. „Jövő kedden, azaz augusztus 24. – napján a Magyar Játék Színben a Felséges Helytartó Tanáts kegyes engedelmével egy Diletans Rátz Társaság által a Szentendrei Rátz Preparandia Institutumnak segedelmére elő fog adódni rátz nyelven egy néző játék 3 felvonásokban, ezen rátz nevezet alatt: Krestalitza (Papagáj).” Ez volt a szerb hivatásos színjátszás ősbemutatója. Balog István játszott benne, de rajta kívül a magyar társulat „színmestere” Fehér Tamás is – sőt Balog Julianna – hiszen tökéletesen beszéltek rátzul, azaz szerbül. Szimbiózisban kezdett el növekedni, gyarapodni, tökéletesedni – mindkét nemzet színházi élete, színjátszása – Joakim Vujic, a szerb királyi udvarba való távozásáig.

A magyarországi szerb társulat reméli, hogy hamarosan, új játszóhelyén, befogadhatja Budapesten a magyarországi nemzetiségek, illetve a határon túli magyar színházak vendégjátékait.

A polgári szerb hivatásos színjátszás 2013-ban volt  200. éves. Olyan programsorozattal ünnepeltük Budapesten, amely méltó volt  mindkét nemzet színjátszásának jubileumához.  Konferencia, kiállítás ősbemutató díszelőadás. Mindez a NEMZETI SZÍNHÁZBAN volt látható.

Magyarországon az újkori szerb nyelvű hivatásos színjátszás 1992- ben kezdődött egy passiójáték próbáival 1993 április 17.-én, ortodox Nagyszombaton, az akkori Nemzeti Színházban (Hevesi Sándor tér) Ablonczy László igazgatása alatt.

Az újkori, szerb, nemzetiségi  színjátszás ősbemutatója Magyarországon a Szentendrei Evangélium című produkció volt.

Kötelező feladatunknak tartjuk a magyarországi szerbség nagy és kisebb településeinek színházi előadásokkal való kiszolgálását.

 

 

Az Előadóművészeti törvény a következőképpen definiálja a nemzetiségi színházat: „az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz”– ennek a Magyarországi Szerb Színház maradéktalanul eleget tesz.

 

Egy nemzetiségi színháznak az alapvetően értékteremtő- és értékmegőrző feladata a nemzetiségi önazonosság területén egyedülálló.

A nézőtéren helyet foglaló szerb anyanyelven beszélő publikum egyszerre éli meg közösségi élményként a színházi előadást és saját belső identitását közösségének évszádokra visszanyúló kulturális, nyelvi, folklór és másfajta hagyatékának befogadásával.

Magyarországon tizenkét regisztrált nemzetiségi és egy etnikai kisebbségnek biztosít támogatást Magyarország Kormánya.

A Magyarországi Szerb Színház a szerb színházi előadásokon és rendezvényeken kívül teret ad a következő nemzetiségi szervezetek és társulatok próbáinak, rendezvényeinek és előadásainak – befogadja őket és minden eszközzel támogatja előadások megtartását és színpadra vitelét:

 

1)Artashat Örmény nemzetiségi színház

2) Cinka Panna Cigány Színház

3) Nemzetiségi Színházi Társulat

4) Vertigo Szlovák Színház

5) Hora Színház és Programiroda – Szeged

6) Nemzetiségi Színházi Szövetség.

7) Magyar Teátrumi Társaság Nemzetiségi Tagozata

 

 

 

1) Fő szervezői voltunk a JELEN/LÉT Nemzetiségi Színházi Fesztiválnak. Tizenöt előadást vendégszerepeltettünk és két előadást játszottunk.

 

2) Huszadik alkalommal (1999 óta) megtartottuk tradicionális rendezvényünket a LÓRÉVI KULTURÁLIS ÉS SZÍNHÁZI NAPOK-at ahol öt előadást valósítottunk meg szabadtéren, ezen kívül kiállítás és közönségtalálkozó gazdagította a programot.

 

3) Hét új bemutatót tartottunk 2019-ben.

 

4)  Összesen százhét  előadást játszottunk – saját és koprodukciós előadásokat.

 

5) Harmadik alkalommal voltunk fellépői a SYNERGY WORLD THEATRE FESTIVAL-nak, ahol tagjaivá váltunk egy nemzetiségi színházakat tömörítő világszervezetnek.

 

6) A Nikola Tesla Szerb Iskolával közösen Szerbiában vendégszerepeltünk a Vajdasági Parlament meghívására.

 

7)  Támogathattuk a budapesti székhelyű, országos hatáskörű, új Szerb Kulturális és Média Központ létrejöttét, székhelyének kialakításában is részt vettünk.

 

8) A Magyarországi Szerb Színház vendégszerepelt Avala Express 20 című produkciójával a belgrádi és a budapesti NEMZETI SZÍNHÁZBAN egyaránt.

 

9)  A Külgazdasági és Külügyminisztérium felkért minket a Szerbiai Magyar Kulturális Hetek programsorozatban való részvételre, mely hazánk kulturális értékeit hivatott bemutatni. Magyarországot reprezentálta a budapesti Nemzeti Színház, az Állami Népi Együttes, a Szegedi Kortárs Balett és a Magyarországi Szerb Színház. Cseh Tamás és Bereményi Géza dalaiból készült szerb nyelvű színházi előadásainkat – a Kragujevaci Szerb Királyi Színházban, a Niš-i Nemzeti Színházban, a Kraljevoi Népszínházban és a Lazarevaci Népszínházban mutattuk be a már említett belgrádi Nemzeti Színház mellett.

 

 

 

A szerb, polgári, hivatásos színjátszásnak, közel két évszázados hagyománya van Magyarországon. Mi több – itt született.

 

„Jövö Kedden, az az Augustus 24. Napján a Magyar Játék Színben a Felséges Királyi Helytartó Tanáts kegyes engedelmével egy Diletans Rátz Társaság által a’ Szent Endrei Rátz Preparandia Institutumnak Segedelmére elő fog adódni Rátz Nyelven egy Néző Játék 3 Felvonásokban, ezen rátz nevezet alatt: KRESTALITZA ( PAPAGÁJ)

Kezdődik 7 Órakor.” – Az Angyal Bandi plakátján találhatjuk meg a hirdetést a Rondella, azaz a Városi Kis Játékszín szereposztása alatt.

Az előzetes „Diletans” előadást hirdet, mégis mai értelemben véve koránt sem amatőr: Balogh István, Balogh Júlia, Fehér Tamás és Joakim Vujić is játszik benne. 1813–mat írtak ekkor.

 

A polgári szerb hivatásos színjátszás 2013-ban volt 200 éves. A Jubileumi díszelőadást és megemlékezést Vidnyánszky Attila vezérigazgató úr jóvoltából a NEMZETI SZÍNHÁZBAN tartottuk.

 

Az újkori magyarországi szerb színjátszás Mándity Marica és Rusz Milán otthonából, magánlakásából indult 1991-ben, hogy mára kamaraszínházi infrastruktúrával rendelkező intézménnyé váljon.

 

Huszonkilenc éve működik társulatunk, ugyanazokkal a célokkal és ugyanazzal a lelkesedéssel: magas színvonalú, professzionális előadásokat játszunk szerb és magyar nyelven – elvisszük őket mindenhová, ahol igénylik a színházat és az anyanyelven megszólaló színészt.

Néhány színpadi műfajt egyedül mi szólaltattunk meg szerb nyelven. A történelmi viszontagságok – ill. a folklór, a hagyomány, a kulturális különbözőség, a területi megosztottság lehet az oka annak, hogy a passiójáték, az operett, a zenés vígjáték vagy a rock-opera nem honosodott meg a szerb nyelvterületen, sőt nem is íródott a Magyarországi Szerb Színház megalapításáig.

Színre lépünk Magyarország minden olyan településén, ahol a szerb anyanyelvűek meg tudnak tölteni egy nézőteret.

Az évek során, rendszeresen színházba járó publikumot sikerült létrehoznunk a szerb közösség tagjaiból, azonkívül színházunknak magyar ajkú rajongói tábora is alakult, a szerb kultúra és kortárs drámairodalom iránt érdeklődő nézőközönségből, akik magyar nyelven tekinthetik meg, Radoslav Zlatan Dorič, Miloš Nikolič vagy Dušan Kovačević műveit.

A Magyarországi Szerb Színház az iskoláink, a múzeumunk, a könyvtáraink mellett a huszonkilenc évnyi működés alatt a közösség létfontosságú, sűrűn látogatott, kulturális – művelődési intézményévé vált.

Évente néhány alkalommal anyaországi turnékon is bemutatjuk legjobb produkcióinkat.

A magyarországi szerb amatőr társulatoknak szakmai segítséget nyújtunk: például
2019-ben hangosítót, világosítót, konferansziét biztosítottunk a Tabán Szerb Néptáncegyüttes Vígszínházi 25. jubileumához, amelynek Milorad Dodik úr, Bosznia-Hercegovina államelnöke és Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója is vendége volt.

 

Szoros kapcsolatot ápolunk és közösen szervezünk rendezvényeket és színházi előadásokat évek óta a következő szerb nemzetiségi szervezetekkel:

 

1)Szerb Országos Önkormányzat – infrastruktúrát biztosít működésünkhöz és intézményi háttérrel és megfelelő anyagi támogatással is segíti munkánkat

 

2)Budapesti Szerb Önkormányzat – rendezvényeket szervez és foglalkoztatja művészeinket

 

3) Magyarországi Szerb Ortodox Püspökség – a tulajdonában lévő TÖKÖLYÁNUM Színházat biztosítja előadásainkhoz és próbáinkhoz

 

4)Nikola Tesla Szerb Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon – biztosítja az utánpótlást Színházunk társulatának, valamint közönségünk jelentős része is a nagylétszámú diákságból és szüleikből verbuválódik

 

6)A magyarországi Szerb Hetilap (Srpske Nedeljne Novine) – rendszeresen tudósít Színházunk munkájáról, cikkeket közöl és hirdeti előadásaink időpontjait

 

7)Lórév Község Önkormányzata és Szerb Kisebbségi Önkormányzata – tulajdonosi hátteret biztosít működésünkhöz

 

8)Magyar Televízió Srpski Ekran magazinja – közvetíti bemutatóinkat, interjúkkal népszerűsíti művészeinket

 

9)Pécsi Szerb Önkormányzat

 

10)Siklósi Szerb Kisebbségi Önkormányzat – együttműködési szerződés aláírása

 

11)Magyar Rádió Szerb Nemzetiségi Regionális Szerkesztősége – helyszínről közvetít bemutatóinkról ill. minden fontos eseményről amely társulatunkkal kapcsolatos

 

12)Ferencvárosi Szerb Önkormányzat – rendszeresen támogatja Színházunkat

 

A felsoroltak mellett, fontos megemlíteni, hogy helyet biztosítottunk a Magyar Teátrumi Társaság Nemzetiségi Színházi Tagozatának és a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség működéséhez – találkozókhoz, a közgyűlésekhez, elnökségi ülésekhez, termet biztosítottunk.

 

 

A Magyarországi Szerb Színház Budapesten az egyetlen színházi infrastruktúrát fenntartó nemzetiségi színház

 

1)Budapesti Játszóhelyünk

 

Budapest, Nagymező utca 49.

Az előteret eddig közösen használtuk a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központtal. Sikerült elérni, hogy Magyarország Kormánya támogatásával a Szerb Országos Önkormányzat a Központot egy újonnan vásárolt ingatlanba helyezze át. Ez óriási előrelépés, mivel a közös tér Színházunk használatába kerül.

 

2)Lórévi Játszóhelyünk

 

Lórévi Játszóhelyünk infrastruktúráját az elmúlt években is fejlesztettük és a továbbiakban is fejleszteni kívánjuk. A benti térben kiállításokat szerveztünk és színházi előadásokat tartottunk és tervezünk továbbra is.

Lórév Község a fűtés rendszer korszerűsítésével lehetővé tette, hogy a téli időszakban is Lóréven tudjunk próbálni.

Új fényparkkal szeretnénk játszóhelyünket gazdagítani.

A lórévi szabadtéri színpad a nyári fesztiválok megtartására is szolgál.

 

 

3)Vidéki Játszóhelyeink

 

Deszk, Battonya, Szeged, Tököl, Hercegszántó, Százhalombatta, Mohács, Pécs, Siklós, Villány, Pomáz, Budakalász, Szentendre – rendszeres magyarországi játszóhelyeink. Ezek a települések rendszeresen pályáznak szerb nyelvű színházi előadások megtartására. Évente két alkalommal teltházas előadásokat tartunk ezeken a településeken.

 

4)TŐKÖLYÁNUM SZÍNHÁZ

 

Budapesten a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye tulajdonában lévő Tökölyánum Intézményben milliós beruházással megújult a csodálatos színházterem. A terem a Magyar Állami Operaház hangulatát idézi. Az Egyházmegye felkért minket, hogy a teremben tartsunk színházi előadásokat szerb és magyar nyelven. Próbáljuk a helyszínt rendszeres kulturális helyszínné tenni.

 

 

Szereplők: Rusz Márk Milán, Gyorgyev Bránimír, Lengyel Gábor, Krkeljics Mirkó Mitár, Ember Tibor

Rendezte: Milosevits Péter

Koncert előadásból színházi előadássá rendezte:

Dégi János

a rendező asszistense – Bacsi Pavlovics Katarina

Hangkép – Szabó Bogdán

Díszlet – Prágai Tibor

Jelmez – Borbély Noémi

Recenzens – Siskovity Éva

„A magyar kulturális diplomácia 2018-ban és 2019-ben kiemelt figyelemmel fordul az ország déli szomszédjai felé, ahol is nagyszabású kulturális rendezvény sorozatokat szervezett. 2018. októberében kezdődtek és 2019. márciusáig tartottak a Szerbiai Magyar Kulturális Hetek, amelynek keretében minden korábbinál gazdagabb magyar kulturális programkínálattal mutatkoztak be Magyarország legkiválóbb művészei.”

A Magyarországi Szerb Színház társulata, a Magyar Külügyminisztérium felkérésére szervezte bemutatkozó körútját Szerbiában, az első állomás volt a belgrádi Nemzeti Színház.

A Magyarországi Szerb Színház 2019 március 3 – án lépett fel a belgrádi közönség előtt, ahol is nagy sikerrel mutatta be a Cseh Tamás és Bereményi Géza szerzők dalaiból készült „АVALA EXPRESS XX” című zenés darabját, melyet szerb nyelvre fordított – adaptált és rendezett Milosevits Péter. Az “Avala Express XX”- egy szerelmi történet egy Józsiról, aki Annát várja a Keleti pályaudvar VÁRÓTERMÉBEN. Akár „Váróterem” is lehetne a címe az előadásnak. Az előadás valójában egy korszaknak, egy generációnak szentelt elégia.

Milosevits Péter az előadásról: “Húsz év telt el az első bemutató óta. Ahogy azt mondanánk, elmúlt kétszer az „X”. Az Avala Express belgrádi vonat, amely 1990-ben volt az egyetlen kapocs a felosztott Jugoszlávia és a világ többi része között. Az Avala Express, Keleti pályaudvarra való megérkezésének idején, a peron tele volt emberekkel, akik rokonokat, barátokat és szerelmeiket várták. Tehát 1996-ban saját magától született meg a cím, a dalokat csak megfelelő sorrendbe kellett tenni: az állomás, a gépolaj illata, a váróterem… A vonat megérkezik egy városba, melynek neve Budapest. “

A belgrádi Nemzeti Színház „Raša Plaović” kamaratermében, a közel kétszázötven fős közönség nagy tapssal jutalmazta a Szerb Színház tagjait, Rusz Milánt, Gyorgyev Bránimírt, Krkeljics Mirkót és Lengyel Gábort, akik a belgrádi fővárosba elhozták Budapest színeit és hangjait, amikor is a színpadról felhangzott az „Avala Express” vonat fékhangja, mely évtizedeken keresztül szállította az újabb és újabb utasokat a magyar fővárosba. Az előadás folyamán a fények és a hangosbemondó szavai – az effektek együttese, valamint a zongora, a gitár, a harmonika és a férfi hangok hatásosan érzékeltették a dalok egyedi hangulatát. Felcsendültek az ismert dalok: „Profesorka Bambina”, „Budimpešta”, „Dubrovnik” – melyek nosztalgikus érzelmeket idéztek elő a jelenlévők számára. Emlékeztettek az egykori találkozásokra és búcsúzásokra, az eltöltött diák évekre az egykori budapesti Szerbhorvát Gimnáziumban, valamint a régi szerelmekre és a már feledésbe merült városokra.

Az előadást megelőzte egy kiállítás megnyitó „Joakim Vujić és a szerb színjátszás két évszázada” címmel, a szerb színházat létrehozó Joakim Vujićra emlékezve, aki a budapesti „Rondellában” hozta létre az első szerb nyelvű „Krestalica” című színdarabot. A kiállítást megnyitotta Lásztity Péró, a budapesti Szerb Intézet igazgatója, majd az egybe gyűlteket köszöntötte a belgrádi Nemzeti Színház igazgatója, Ivana Vujić és a belgrádi Magyar Nagykövetség kulturális attaséja, Rafajlovics Hajnalka. A belgrádi fellépés után következtek a jelentős szerbiai városok: Lazarevac, Kraljevo, Niš. Kragujevac-mindegyik helyszínen nagy érdeklődéssel várták az előadásokat.

 

 

A bemutató helyszíne: Budapest, Rózsák Tere 6-7. A Nikola Tesla Szerb Iskola Színházterme

Szereplők: Fehér bohóc – Ratko Kraljević

Kacagó Bohóc – Predrag Vuković Pedjolino

Rendezte: Predrag Vuković

Zeneszerző: Lengyel Gábor

Predrag Vuković a legnagyobb színházi guru Peter Brook tanítványa. Hágában tartott variettészínész kurzust a nagy mester és ezt végezte el a színész. Ahogyan Predrag játszik az egyedülálló és tanítani kellene színpadi és cirkuszművészeknek egyaránt. Utánozhatatlan mivel az improvizációt vegyíti egészen magas szintű mesterségbeli virtuózitással.

Az előadás formája edukatív üzenetekkel teli minimusical amely az interakció eszközeivel a gyermekek bevonásával meséli el a szerb népmesék történeteit. A két bohóc különös módon avat be minket a szerb ősi regék világába. Mai kontextusba és környezetbe helyezi a hajdanán megénekelt és megverselt hősöket, majd vadonatúj helyzetfelismerő megoldásokkal próbálja a gyermekek toleranciaküszöbét kiterjeszteni távolabbi határokig. Foglalkozik többek között azzal a kérdéskörrel: szabad-e idegen házba bemenni, szabad-e ott bármilyen tárgyakat igénybe venni, ismeretlen emberekkel kapcsolatba lépni. Foglakozik azzal is: hogyan segíthetünk esetleg a negatív hősöknek is, hogy pozitívvá váljanak. Mi a fontosabb az ész vagy a fizikai erő? – felteszik a kérdést a bohócok és meséken keresztül keresik meg a választ közösen a gyermek nézőkkel.

Rendszeresen, minden évben játszunk a gyermekeknek előadásokat. A szerb nyelvű, nemzetiségi iskolarendszer reneszánszát éli jelenleg Magyarországon. Iskolák épülnek, ill. bővülnek Budapesten, Battonyán, Lóréven, Pomázon, Deszken, Szegeden és másutt, azon kívül különböző tematikus nyári táborok várják a szerb ajkú gyermekeket minden évben (ortodox hitéleti, kézműves, tambura, népitánc és nyelv és irodalmi tábor). Minden településen és a táborokban nagy örömmel fogadják gyermekelőadásainkat.

 

A Bemutató helyszíne: Budapest, Nagymező utca 49. Szerb Színház

A Bemutató időpontja: 2019. április 30.

 

Szereplők:

A tudálékos, szószátyár pincér: Rusz Milán

A külföldi turista akit Branislav Nušićnak néznek: Dégi János

A zenész, aki megittasult a klasszikában és mozgalmi dalokban: Gyurity István m.v.

A néző, aki főszereplővé avanzsál: Mirko Mitar Krkeljić

Rendező: Dégi János

Dramaturg: Rusz Milán

Díszletterv: Prágai Tibor

Jelmezterv: Borbély Noémi

 

Nušić a szerb irodalom legnagyobb komediográfusa. Író, diplomata, színházigazgató, újságíró. Saját izgalmas életéről fantasztikus művet írt, amelyet minden nyelvre lefordítottak. Magyar nyelvre is többen lefordították. Többek között a legendás Csuka Zoli bácsi.

Nušić így ír műve előszavában: „Vajon van-e értelme egy önéletrajz elé írt előszónak? Hiszen ha az ember életének van is előszava, az olyan intim természetű, hogy arról nemigen illik írni. Mivel azonban életrajzírással rendszerint a levitézlett politikusok, száműzött uralkodók, unatkozó nyugdíjasok vagy elaggott udvarhölgyek és a Tudományos Akadémia tagjai foglalkoznak, meg kell magyaráznom, hogy miért is fogtam életrajzom leírásához, hiszen sem elaggott udvarhölgy, sem trónfosztott fejedelem nem vagyok.”

Pedig ő egy fejedelem akit senki a trónjától megfosztani nem tudott. Ő a szerb komédia fejedelme a mai napig és ott lesz mindig a szerb drámairodalom csúcsán. Sorozatot indítottunk a néhány éve bemutatott Vlast – A hatalom című komédiája után. Tavaly a Sumnjivo lice – Gyanús alak került bemutatásra.

A darabban szereplő színészekről bővebben:

 

 

(Munkacím: Josif )

A Bemutató helyszíne: Budapest, Nagymező u. 49. Szerb Színház

A Bemutató időpontja: 2019. szeptember 10.

Költözés Testi-lelki vándorlások egy felvonásban

 

Szereplők:

Josif  – Mirko Mitar Krkeljić

A Testvér – Ember Márk

Az Anya – Jurkovits Zorica

 

Rendező: Mirko Mitar Krkeljić

Díszlet: Prágai Tibor – Teátrumi- díjas

Látványterv: Szabó Bogdán

 

 

A háborúk nem csak országokat, de családokat is széttépnek. Talán a legnehezebb azoknak az anyáknak sorsa, akik otthon imádkoznak a fronton harcoló fiaikért. Mások kénytelenek voltak elengedni fiaikat messze a családi fészektől, hogy egy másik, biztonságos országban leljenek új otthonra. Így történt, hogy főhősünk távol került családjától, beteg édesanyját pedig otthon maradt ikertestvére ápolja. Videotelefonon tartja a család a kapcsolatot, beleértve az ünnepeket is, melyeken régen együtt gyűltek az asztal köré. Az anya, bár mindkét fiát egyformán szereti, a testvérek között mégis feloldhatatlan konfliktus alakul ki.

Az elvándorolt fiú sikeres zenész lett külföldön, dalait hallgatva a videotelefonon keresztül az édesanyja mindig kicsit jobban lesz. Ő a család büszkesége, az otthon maradt testvér viszont feláldozta karrierjét, hogy ápolhassa a háborúban megözvegyült, beteg anyját. A testvérpár rivalizálása az anyjuk szeretetéért a végletekig fajul.

Nagy örömünkre szolgált, hogy fiatal színészünk Krkeljic Mirko Mitar darabírással és rendezéssel is debütálhat egyszerre. Ehhez minden lehetőséget megadtunk, ahogy más fiatal alkotónkanak is, hogy ily módon kiteljesedhessen színházi gondolkodás és látásmódjuk egyaránt.

Úgyszintén csodálatos hír volt színházunk számára, hogy Ember Márkot, a Vígszínház szerb származású vezető színészét és nagy ígéretét, újra színházunkban  láthatjuk egy előadás erejéig, mint ahogyan annakidején Edvinként a Csárdáskirálynőben vagy Radivoj Stankovic kapitányként a Zombor Rózsájában.. Ember Márk szülei Jurkovits Zorica és Ember Tibor a kezdetektől a Magyarországi Szerb Színház vezető színészei, és gyermekként a próbáinkon szívta magába, saját bevallása szerint a színház szeretetét.

 

 

két – három személyes romantikus vígjáték,

szerb nyelvű ősbemutató

 

A Bemutató helyszíne: Budapest, Nagymező u. 49. Szerb Színház

A Bemutató időpontja: 2019.szeptember 20. – 2019. szeptember 25.

Játsszák:

Armando – Gyurity István

Princeza – Čorić Tina

Díszlet és jelmez: Prágai Tibor Teátrumi-díjas

A tizennyolcadik ősbemutató színházunk fennállása óta – szerb nyelven. Néha elcsodálkozhatunk azon, hogy Dürrenmatt: János király című művét nem mutatta be senki eddig szerbül esetleg horvátul, csak a Magyarországi Szerb Színház. Sorolhatnék még klasszikusnak számító hasonló eseteket bemutatóink közül, de úgy gondolom, hogy a Könnyű erkölcsök című mű is jó példa erre.

Egy prostituált és egy író találkozását dolgozza fel a történet, akik rendhagyó körülmények között találnak egymásra. Mindenben különböznek, mégis valami megmásíthatatlanul egymáshoz vonzza a két embert, valami, ami megmagyarázhatatlanul mélyen lapul az emberek sejtmagjaiba kódoltan. Humorral, filozófiával váratlan helyzetekkel átszőtt történet, amely színházi ziccer lehet minden alkotónak egyaránt.

 

 

6 ) Branislav Nusic: Jókedvemben játsztam – komédia

 

 

 

Branislav Nušić Svinja című darabja volt repertoárra tűzve, de vezető színművészünk, Matoricz József  betegsége miatt kénytelenek voltunk egy másik művét ugyanannak a szerzőnek repertoárra tűzni.

 

2016-ban Vlast című előadásunkkal kezdtük el Branislav Nušić, a szerb legnagyobb komediográfus műveit sorozatban színpadra vinni. A gyanús alak c. mű volt a következő: írástudatlanság, a betöltött pozíciókra való teljes alkalmatlanság és a mindent átitató korrupció jellemzik a korabeli „obrenovici” Szerbiát. A sorozat harmadik darabja az Autobiográfia kitűnő magyar fordítása: Jókedvemben játsztam.

 

7) Bálint Zsolt – Rusz Milán:

Európa Harmoni(k)ában….

folkutazás – zenés performansz előadás….

A bemutató időpontja: 2020. augusztus 16.

A bemutató helyszíne: Szarvas József Pajtaszínháza

 

Játsszák: Bálint Zsolt, Bálint János,

Suki István, Gyorgyev Bránimír, Rusz Milán

Csasztvan Zsuzska, Csasztvanné Vas Edit,

 

Rendező: Bálint Zsolt és Rusz Milán

A hetvenes és nyolcvanas években még nem beszélt senki közös Európáról, mégis az előadás szerzői járták a Kontinens Folklórfesztiváljait ahol akár 20 nemzet képviselői is felléptek közös gálaműsorokban. Itt fogalmazódott meg először bennük, hogy nemzeti különbőzőségeink mellett ott van a közös nyelv, a zene és a tánc. Zorbász a görög táncát hasonlóképpen éltük át mint a görögök az esti táncházakban és meg is tanultuk tőlük ezt a szirtakit muzsikálni, táncolni és énekelni egyaránt.

Az oroszokkal a Katyusára csasztuskáztunk és a Moszkva parti estéken andalogtunk közösen dúdolva a tábortűz mellett. A csárdásokat imádták még az Európán kívüli Bolíviai indiánok, vagy az Indiából jött rituális táncosok is hiszen Kálmán Imre és más színházi szerzők, azon kívül a cigányzenekarok és az Állami Népi együttes a világ minden tájára elvitte a magyar táncok ütemét. A Jugoszláv táncegyüttes döbbenten tapasztalta, hogy egyes kólókat jobban járunk mint ők, hiszen Vujicsics Tihamértól és hozzá hasonló nagymesterektől tanultunk „”kukunyestyét. A Fáklya Nemzetiségi Néptáncegyüttes tagjai között minden magyarországi nemzetiség megtalálható volt.  Felmérhetetlen nagy becsű kincs az amit összeszedtünk, összegyűjtöttünk egymástól az említett helyeken és ezeket időről időre feldolgozzuk, őrizzük, beleépítjük készülő előadásainkba a mai napig táplálkozunk belőle. Az előadásban 13 regisztrált magyarországi nemzetiség dalaiból készült népdalfantázia hallható, melyet Kricskovics Antal, Erkel –díjas, Kiváló és Érdemes művész ihletett. A mi „ Tóni bácsink” „belénk verte” a próbákon az, hogy ha nem is beszélsz, de igenis táncolj és énekelj: románul, szerbül és szlovákul, természetesen a magyar mellett. A Gálaműsorokat általában vagy az oroszok (akrobatikus mutatványaik) vagy a magyarok, azaz mi zártuk Rábai Miklós: Szatmári táncával az Ecseri Lakodalmasból.

Egy folyamatot szeretnénk elbeszélni ezzel az előadással, melynek mondhatjuk happy and a vége, amely kezdődik közös énekléssel, zenéléssel és tánccal, majd egymás átélése, megismerése folytán elkezdődik a politikai, gazdasági és lélekbeli közeledés, a „Vén Kontinens” egyberendeződése természetesen pregnánsan megőrzött nemzeti kultúrákból melyek között a kapocs egymásnak minél jobban való megismerése.

Életre szóló barátságok, szerelmek, munkakapcsolatok szövődtek a turnékon és minden szegleten, minden nótához, hajlításhoz, trillához és akkordhoz egy emlék tapad, amit az előadók átadnak nonverbális módon a hallgatónak.

 

 

 

 

JOVAN STERIJA POPOVIĆ: Ženidba i udadba című darabját és Milošević Petar: Neka bude spomenut című darabját nem tudtuk bemutatni visszaköltségelés folytán, hiszen a kért 30 000 000,- Ft maximálisan kérhető működési támogatás helyett 18 500 000,- Ft támogatást kaptunk.

 

Tovább játszottuk a következő előadásokat:

 

1.Milosevits Péter, Rusz Milán: Мостови Париза – Párizs hídjai – monomusical

2.Erdélyi Dániel: LEVESBEN – színmű

3.Hasek – Miko: Зовем се Швејк – Svejk vagyok – zenés vígjáték

4.Rusz.M.: Jávor „Pali” utolsó mulatása – életrajzi dráma

  1. Rideg Sándor: Креће се штација – Indul a Bakterház – színjáték
  2. Rusz M.: “Hamvadó cigarettavég….” – életrajzi dráma
  3. Babits Mihály: Jónás könyve – zenés borbemutatóval egybekötött irodalmi est

10.Dujmov Dragomir – Jurkovits Zorica: Sudbine u Magli – Sorsok a ködben – dráma

  1. Milosevits Péter – Cseh Tamás – Bereményi Géza: Avala Express 20 – koncertelőadás

 

 

 

A Magyarországi Szerb Színház azelőtt kétszer is teret adhatott és szervezője lehetett a Jelen/Lét nemzetiségi színházi fesztiválnak, amelyen 11 magyarországi nemzetiség 18 tagszínháza vett részt. 2019-ban is fő szervezői voltunk a nemzetiségi színházi seregszemléjének.

 

2019-ben is a Nemzeti Színház adott otthont a rendezvény sorozatnak és a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség szakmai támogatásával rendeztük meg a Jelen/Lét 2019 Fesztivált. A fesztiválszervezési, műszaki és produceri feladatait a Magyarországi Szerb Színház munkatársai végezték legnagyobbrészt.

 

A JELEN/LÉT Fesztivál időpontja: 2019. március 25. – 2019. március 30.

 

Az JELEN/LÉT Fesztivál 2019 helyszínei:

a Nemzeti Színház Gobbi Hilda terme

a Nemzeti Színház Kaszás Attila terme

a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonja

a Magyarországi Szerb Színház színházterme és előcsarnoka

 

A színházi előadások mellett, kiállítások, közönségtalálkozók, szakmai megbeszélések, workshopok, konferenciák gazdagították a programot.

 

 A JELEN/LÉT Fesztivál 2019-en részt vettek a következő szervezetek képviselői:

 

13 országos nemzetiségi Önkormányzat vezető tisztségviselői

Települések nemzetiségi önkormányzatainak képviselői

Nemzetiségek anyaországainak nagykövetei és diplomatái

a Magyar Országgyűlés nemzetiségi szószólói

Nemzetiségi sajtóorgánumok újságírói (TV, rádió, írott sajtó)

 

 

A JELEN/LÉT 2019 FESZTIVÁLRA a következő előadásokat hívtuk meg:

1)2019. MÁRCIUS 25. 19:30 – KASZÁS ATTILA TEREM KÁRPÁTALJAI MEGYEI MAGYAR DRÁMAI SZÍNHÁZ ANTON PAVLOVICS CSEHOV: EGYFELVONÁSOS KOMÉDIÁK

2)2019. MÁRCIUS 26. 18:00 – KASZÁS ATTILA SZÍNPAD –MALKO TEATRO
VIRÁGZÓ SZEMEK performance Radosztina Angelova Bécsi lakás című regénye alapján

3) 2019. MÁRCIUS 26. 19:30 – Gobbi hilda színpad – PÉCSI HORVÁT SZÍNHÁZ
POVRATAK FILIPA LATINOVICZA / FILIP LATINOVICZ HAZATÉRÉSE

4)2019. MÁRCIUS 27. 19:00 – GOBBI HILDA SZÍNPAD – MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ Cseh Tamás – Bereményi Géza – Milosevits Péter AVALA EXPRESS XX.

5)2019. MÁRCIUS 27. 16:00 – KASZÁS ATTILA TEREM – MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK SZÍNHÁZI TÁRSULATA SZOBACSODA – mesejáték

6)2019. MÁRCIUS 28. 19:00 – GOBBI HILDA SZÍNPAD – DEUTSCHE BÜHNE UNGARN /MAGYARORSZÁGI NÉMET SZÍNHÁZ Matthieu Delaporte / Alexandre de la Patelliere DER VORNAME / HOGYAN NEVEZZELEK?
7)2019. MÁRCIUS 28. 17:00 – KASZÁS ATTILA TEREM – CERVINUS TEÁTRUM
LÁSKABOŽELÁSKA

8)2019. MÁRCIUS 28. 19:30 – BAJOR GIZI SZALON – ZALAEGERSZEGI HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ
PETŐFI SÁNDOR: A HELYSÉG KALAPÁCSA

9)2019. MÁRCIUS 29. 19:00 – GOBBI HILDA SZÍNPAD – AMFITHEATRO GÖRÖG NEMZETISÉGI SZÍNHÁZ
DROMOS – ÚT Performance előadás

10) 2019. MÁRCIUS 29. 19:30 – KASZÁS ATTILA TEREM – VERTIGO SZLOVÁK SZÍNHÁZ
ARNOŠT GOLDFLAM: DÁMSKA ŠATŇA – NŐI ÖLTÖZŐ

11)2019. MÁRCIUS 29. 10:30 – BAJOR GIZI SZALON – KARAVÁN SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY
BANYAMESÉK

12)2019. MÁRCIUS 30. 19:00 – GOBBI HILDA SZÍNPAD – KARAVÁN SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY
I’M ONLINE

13)2019. MÁRCIUS 29. 14:00 – BAJOR GIZI SZALON – KARAVÁN SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY

VERS – RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA

 

14) 2019. MÁRCIUS 29. 19:30 – BAJOR GIZI SZALON – MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ
MOJA PEŠTA / AZ ÉN BUDAPESTEM

15)2019. MÁRCIUS 30. 20:00 – KASZÁS ATTILA TEREM – ROMANO TEATRO
AMÍG SZÓL A HEGEDŰ

16)2019. MÁRCIUS 30. 15:00 – KASZÁS ATTILA TEREM CINKAPANNA CIGÁNY SZÍNHÁZ
CIGÁNYVARÁZS

17)2019. MÁRCIUS 30. 17:30 – KASZÁS ATTILA TEREM – ARTASHAT ÖRMÉNY NEMZETISÉGI SZÍNHÁZ
GENOCÍDIUM

 

 

 

  1. Svetosavska Akademija – Szent Száva Napi Akadémia és Bál

Minden évben részt veszünk a szerbség e legnagyobb ünnepének megrendezésében. Előadó művészettel foglalkozó és technikai munkatársaink egyaránt jelen vannak a rendezvényen. Gyorgyev Bránimír a Magyarországi Szerb Színhát tagja volt az Ünnepi Akadémia házigazdája.

Színházunk művészei Čorić Tina és Rusz Márk Milán, Krkeljics Mirko Mitar és Gyorgyev Branimir hazafias versekkel és dalokkal vett részt az 1838 óta Budapesten rendszeresen megtartott műsorban.

A rendezvény időpontja: 2020.01.25.

A rendezvény helyszíne: Tökölyánum – Budapest, Veres Pálné utca 19.

 

  1. Sretenje – A Szerb Államiság Napja

Részletek a felszabadulás és törökök kiűzésének történetéről a Kardjordjevics dinasztia naplójegyzeteiből. Szerb történelmi dalok hangzanak el a műsorban. Közreműködik a Szerb Színház társulata. Vasko Popa költőlegenda Kardjordje nemzeti hősről szóló verseinek feldolgozásának előadása.

Szereplők: Matoricz József, Gyorgyev Bránimír, Ilanković Filip, Krkeljić Mitar Mirko

A rendezvény időpontja: 2020.02.15

A rendezvény helyszíne: Szerb Kulturális Központ Budapest

 

3.Vidovdan– Szent Vid Napja

A Rigómezei csata emléknapja – VERSMONDÓ MARATON

A szerbség budapesti emlékhelyeit végigjárták művészeink: Tökölyánum, Budai Vár, Magyarországi Szerb Színház. Ezután Szentendrén verseltünk mindenütt a Rigómezei kegyeleti helyeken: Szentendre Boldogasszony Templom, Ferenczy Múzeum, majd azután a Ráckevei katedrálisban hangzottak el az epikus énekek. Mindenütt a Rigómezei Eposz hangzott el. Közösen mondták: színészek, tanárok, nézők és diplomaták 12 órán keresztül legalább ugyanannyi helyszínen.

A rendezvény időpontja: 2019.06.28.

 

VIII) A Lórévi Kulturális és Színházi Napok 2019

20 éve rendezünk Lóréven nyári kulturális és színházi napokat.

Legelső alkalommal 1999-ben mutattuk be Strindberg: Júlia kisasszony című emlékezetes darabját, melyet sokan jöttek el megnézni a magyar és a szerb szakmából is. Kilenc előadást játszottunk Lóréven azon az első nyáron. Minden előadásra buszt indítottunk Budapestről. Az előadás után minden nézőnek szerb vacsorával kedveskedtünk, amit a színház művészei szolgáltak fel és készítettek el (csevapcsicsa, pljeskavica, rakija). Azután a színház zenekara hazafias és más dalokkal szórakoztatta a jelenlévőket éjfélig, a budapesti különjárat indulásáig.

Azóta minden nyáron kulturális tartalmak érkeznek Lórévre (színházi előadások – Kossuth-díjas , Kiváló és Érdemes művészekkel, könyvbemutatók, képzőművészeti kiállítások, zenei koncertek, folklórestek, workshopok , táncházak, Szerbia művész világának gyakorlatilag a krémje). Különböző elnevezései voltak fesztiválunknak, ma már Lórévi Kulturális és Színházi Napokként emlegetjük.

  1. augusztus 28.

Az elmúlt évek során a Nagyboldogasszony napja (augusztus 28.) vallási ünnephez kötöttük a Fesztiválunk kezdését.

A magyarországi szerb közösség mélyen vallásos. Az iszlám invázió elől érkeztek Magyarországra, keresztény hitüket megőrzendő.

Több száz éves hagyomány Lóréven, hogy ilyenkor van a Lórévi Búcsú az egyházi szertartásokkal (nagymise, vecsernye, kalácsszentelés) azon kívül: családi és közösségi hagyományőrző rendezvények, jelentős étkezések, táncmulatság, közös éneklés, bál.

  1. augusztus 29.

Gyurity Milán – képzőművészeti egyetemet végzett festőművész tárlatával nyitottuk meg a Fesztivált.

Bemutatót tartottunk Lóréven, mint már annyiszor, a Fesztivál színvonalát próbáltuk emelni egy-egy jelentős színházi darabunk legelső bemutatásával (Csárdáskirálynő, Zombor Rózsája, Szutyok).

Branislav Nušić: Autobiografija ….című műve, olvasatunkban alternatív színházi előadás. A közönségünket a modern színház új formáival szeretnénk megismertetni, ill. más jelentős színházi fesztiválokra is szeretnénk eljutni a darabbal.

Az előadás után: Kovács József, a „Magyar Tamburakirály”, híres tamburavirtuóz koncertje színházunk tagjai, Gyorgyev Branimir és Szabó Bogdán kíséretében.

  1. augusztus 30.

Branislav Nušić: Jókedvemben Játsztam….(Autobiográfia)

Majdnem ugyanaz csak magyarul – anyanyelvi szinten, de a betétdalok teljesen mások. Kettősanyanyelvűség. Színházunk hitvallása: a magyar nemzetiségi színész őrizze – ápolja nemzetiségi anyanyelvét. Azon kívül mutassa meg a magyar társadalomnak anyaországa legjelentősebb kortárs és hagyományos színpadi műveit. Szólaljon meg saját népzenéje nyelvén és hagyományos népi táncaink nyelvén is. Az újkori magyarországi szerb színház működésének csaknem harminc éve alatt, a magyar Kormány mindenkori támogatásával megtartotta ezen ars poétikáját és a továbbiakban is szeretne jelen maradni a magyar nemzetiségi és a magyar hivatásos színházi kultúrában.

  1. augusztus 31.

Harsányi Gábor: Édes alkony…. című komédiáját a Pódium Színház mutatta be Fesztiválunkon. A fiatal társulat már szerepelt a tavalyi Fesztiválunkon és annyira megérintette őket a lórévi színházi közeg hangulata, hogy több jelzést is kaptunk részükről, hogy keressük meg a módját: szeretnének részt venni előadásukkal ebben az évben is.

Harsányi Gábort az országosan is népszerű színművészt a magyar írótársadalmat tömörítő Magyar Írók Szövetsége is befogadta sorai közé. Sokadik nyáron ajándékoz meg minket egy jelentős alakítással ill. most saját írású darabot is hozott.

Szereplők:

Szepi, Kossuth-díjas színész: Harsányi Gábor
Vili, Kossuth-díjas színész: Várfi Sándor
Kátya: Bednai Natália
Frida, Vili felesége: Gosztola Adél
Boróka, a ledér hölgy: Ternai Krisztina / Nemcsók Nóra
Besurranó: Czakó Roland/ Gieler Csaba / Bródy Norbert

Szöveg, dalszöveg, zene: Harsányi Gábor
Díszlet: Gáliczki László
Rendező munkatársa, rendezőasszisztens: Pallós Tibor
Rendező: Bednai Natália

 

  1. szeptember 1.

17 órakor

Szobacsoda

mesejáték

Írta: Trojan Tünde
Játsszák: Álmosd Phaedra, Galda Levente, Gyorgyev Bránimír, Keller Linda, Kollatos Fotios, Trojan Tünde
Harmonika: Berecz Péter

Rendezte: Vesztl Zsófia

A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata egy olyan több nemzetiséget felölelő kezdeményezés, mely egyedülálló ma Magyarországon. A közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Gergely László az egyesület alapítója és rendezője egy olyan multikulturális, interetnikus társulatot hívott életre, melyben valamennyi magyarországi, azaz a tizenhárom nemzetiség mûvészei, az örmény, görög, szerb, szlovák, szlovén, lengyel, ruszin, ukrán, bolgár, német, horvát, roma és román képviseltetik magukat.

A színház a Vigadalom és a Levesben című nagysikerű darabok mellett, most egy varázslatos zenés mesejátékkal lepi meg a fiatal színházrajongókat.

20 órakor Fesztiválzáró

BABAROGA rock zenekar koncertje

Megalakult Budapesten az első szerb „klasszikussá” vált rock-zenét játszó zenekar. A zenekar tagjai által komponált új számok is szerepelnek a repertoárjukon. Fesztiválunk zárásaként őket hívtuk meg, hogy a frissen alakult csapatot is bemutassuk közönségünknek. A Fesztivált megnyitó festőművész Gyurity Milán a basszusgitáros, az ELTE szerb tanszékét vezető Urkom Alexander a szólógitárosa az együttesnek. Legendás posztjugoszláv dalok szerepelnek a repertoárjukon, Belo Dugme, Teska Industrija és mások.

 

  1. IX) A JELEN/LÉT Fesztivál előadásain kívül a következő vendégjátékokat fogadtuk a színházunkban:

 

 

Vertigo Szlovák Színház vendégjátéka

 

A.Kotljar: A mi konyhánk – Orosz Nyelvű Stúdiószínház vendégjátéka

Vendégjáték helye: Nagymező utca 49. Szerb Színház Ideje: 2019. december 3.

Jovan Ducic: Poslednja pesma – Az utolsó vers – (színmű) a Belgrádi Nemzeti Színház vendégjátéka

Vendégjáték helye: Veres Pálné u. 19. Tökölyánum, Ideje. 2020. február 14.

 

 

  1. X) Utánpótlásnevelés

Huszonkilenc évnyi működésünk alatt felnőtt több színészgeneráció, akik a tanult kollégáktól tanulták a szakmát és a színészkamara bizottsága előtt színészvizsgát tettek. A Magyarországi Szerb Színház Rusz Milán művészeti vezetésével elmúlt évtizedekben színi tanodaként is működött, hiszen Magyarországon nemzetiségi színészképzés nincsen, azon kívül a színművészeti egyetemeken nem jelent semmilyen előnyt a többnyelvűség.

A továbbiakban a Lakiteleki Népfőiskolával folytatunk tárgyalásokat, hogy megvalósuljon az OKJ nemzetiségi színészképzés. A színészmesterséget magyarul oktatnánk, a színháztörténetet és dikciót ki-ki a saját nemzetiségi színházában sajátítaná el szaktanároktól.

 

Anastasia Kargina, a Szentpétervári Művészeti Akadémia rendező szakos, végzős hallgatója, színházi gyakorlatra színházunkhoz szegődött és indított színészmesterség kurzust angol és orosz nyelven felnőtteknek. Sztanyiszlavszkij módszertanát alkalmazva, rövid idő alatt sikerült kiképeznie szereplőket, akik más nemzetiségi színházakban is fellépnek. Bemutatták színházunkban Chipollínó című gyermekeknek szóló előadásukat, melyet akár bemutatóink közé is sorolhatnánk, olyan színvonalas és egyben a Szentpétervári Színművészeti  elfogadja diplomaelőadásnak.

 

A Nikola Tesla Szerb Gimnázium tanulóival színházunk művésze, Jurkovits Zorica – vezető színésznőnk, egyetemet végzett drámapedagógus foglalkozik, ebben az évben megnyerték a József Attila Színházban megrendezett Ádámok és Évák vetélkedőt, a legjobb előadás díját hozták el. A Nikola Tesla Szerb Iskola drámát és színjátszást is oktat, hivatalos tanmenet szerint iskolai órák keretein belül. Utánpótlásunk egy része az ő növendékei közül került ki.