A szerb, polgári, hivatásos színjátszásnak közel két évszázados hagyománya van Magyarországon. Mi több – itt született.
Balog István barátja volt Joakim Vujic akit „a szerb színház atyjának” is neveznek. Joakim a bajai, pravoszláv pap fia Szentendrén tanítóskodott abban az időben. Színháztörténeti kezdeményezés részéről, mikor 1813. július 22 -én folyamodott József nádorhoz, a Pesten tanuló szerb egyetemi ifjúság nevében egy jótékony célú szerb színielőadás megtartásának engedélyezéséért. (E kérelmet Balog István és Láng Ádám is aláírták.) A hatalom engedélyezte – a Magyar Színjátszó Társaság plakátján ez állt. „Jövő kedden, azaz augusztus 24. – napján a Magyar Játék Színben a Felséges Helytartó Tanáts kegyes engedelmével egy Diletans Rátz Társaság által a Szentendrei Rátz Preparandia Institutumnak segedelmére elő fog adódni rátz nyelven egy néző játék 3 felvonásokban, ezen rátz nevezet alatt: Krestalitza (Papagáj).” Ez volt a szerb hivatásos színjátszás ősbemutatója. Balog István játszott benne, de rajta kívül a magyar társulat „színmestere” Fehér Tamás is – sőt Balog Julianna – hiszen tökéletesen beszéltek rátzul, azaz szerbül. Szimbiózisban kezdett el növekedni, gyarapodni, tökéletesedni – mindkét nemzet színházi élete, színjátszása – Joakim Vujic, a szerb királyi udvarba való távozásáig.
A magyarországi szerb társulat reméli, hogy hamarosan, új játszóhelyén, befogadhatja Budapesten a magyarországi nemzetiségek, illetve a határon túli magyar színházak vendégjátékait.
A polgári szerb hivatásos színjátszás 2013-ban volt 200. éves. Olyan programsorozattal ünnepeltük Budapesten, amely méltó volt mindkét nemzet színjátszásának jubileumához. Konferencia, kiállítás ősbemutató díszelőadás. Mindez a NEMZETI SZÍNHÁZBAN volt látható.
Magyarországon az újkori szerb nyelvű hivatásos színjátszás 1992- ben kezdődött egy passiójáték próbáival 1993 április 17.-én, ortodox Nagyszombaton, az akkori Nemzeti Színházban (Hevesi Sándor tér) Ablonczy László igazgatása alatt.
Az újkori, szerb, nemzetiségi színjátszás ősbemutatója Magyarországon a Szentendrei Evangélium című produkció volt.
Kötelező feladatunknak tartjuk a magyarországi szerbség nagy és kisebb településeinek színházi előadásokkal való kiszolgálását.
Az Előadóművészeti törvény a következőképpen definiálja a nemzetiségi színházat: „az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz”– ennek a Magyarországi Szerb Színház maradéktalanul eleget tesz.
Egy nemzetiségi színháznak az alapvetően értékteremtő- és értékmegőrző feladata a nemzetiségi önazonosság területén egyedülálló.
A nézőtéren helyet foglaló szerb anyanyelven beszélő publikum egyszerre éli meg közösségi élményként a színházi előadást és saját belső identitását közösségének évszádokra visszanyúló kulturális, nyelvi, folklór és másfajta hagyatékának befogadásával.
Magyarországon tizenkét regisztrált nemzetiségi és egy etnikai kisebbségnek biztosít támogatást Magyarország Kormánya.
A Magyarországi Szerb Színház a szerb színházi előadásokon és rendezvényeken kívül teret ad a következő nemzetiségi szervezetek és társulatok próbáinak, rendezvényeinek és előadásainak – befogadja őket és minden eszközzel támogatja előadások megtartását és színpadra vitelét:
1)Artashat Örmény nemzetiségi színház
2) Cinka Panna Cigány Színház
3) Nemzetiségi Színházi Társulat
4) Vertigo Szlovák Színház
5) Hora Színház és Programiroda – Szeged
6) Nemzetiségi Színházi Szövetség.
7) Magyar Teátrumi Társaság Nemzetiségi Tagozata
35 éve működik társulatunk, ugyanazokkal a célokkal és ugyanazzal a lelkesedéssel: magas színvonalú, professzionális előadásokat játszunk szerb és magyar nyelven – elvisszük őket mindenhová, ahol igénylik a színházat és az anyanyelven megszólaló színészt.
Néhány színpadi műfajt egyedül mi szólaltattunk meg szerb nyelven. A történelmi viszontagságok – ill. a folklór, a hagyomány, a kulturális különbözőség, a területi megosztottság lehet az oka annak, hogy a passiójáték, az operett, a zenés vígjáték vagy a rock-opera nem honosodott meg a szerb nyelvterületen, sőt nem is íródott a Magyarországi Szerb Színház megalapításáig.
Színre lépünk Magyarország minden olyan településén, ahol a szerb anyanyelvűek meg tudnak tölteni egy nézőteret.
Az évek során, rendszeresen színházba járó publikumot sikerült létrehoznunk a szerb közösség tagjaiból, azonkívül színházunknak magyar ajkú rajongói tábora is alakult, a szerb kultúra és kortárs drámairodalom iránt érdeklődő nézőközönségből, akik magyar nyelven tekinthetik meg, Radoslav Zlatan Dorič, Miloš Nikolič vagy Dušan Kovačević műveit.
A Magyarországi Szerb Színház az iskoláink, a múzeumunk, a könyvtáraink mellett a huszonkilenc évnyi működés alatt a közösség létfontosságú, sűrűn látogatott, kulturális – művelődési intézményévé vált.
Évente néhány alkalommal anyaországi turnékon is bemutatjuk legjobb produkcióinkat.
A magyarországi szerb amatőr társulatoknak szakmai segítséget nyújtunk: például
2019-ben hangosítót, világosítót, konferansziét biztosítottunk a Tabán Szerb Néptáncegyüttes Vígszínházi 25. jubileumához, amelynek Milorad Dodik úr, Bosznia-Hercegovina államelnöke és Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója is vendége volt.
Szoros kapcsolatot ápolunk és közösen szervezünk rendezvényeket és színházi előadásokat évek óta a következő szerb nemzetiségi szervezetekkel:
1)Szerb Országos Önkormányzat – infrastruktúrát biztosít működésünkhöz és intézményi háttérrel és megfelelő anyagi támogatással is segíti munkánkat
2)Budapesti Szerb Önkormányzat – rendezvényeket szervez és foglalkoztatja művészeinket
3) Magyarországi Szerb Ortodox Püspökség – a tulajdonában lévő TÖKÖLYÁNUM Színházat biztosítja előadásainkhoz és próbáinkhoz
4)Nikola Tesla Szerb Óvoda Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon – biztosítja az utánpótlást Színházunk társulatának, valamint közönségünk jelentős része is a nagylétszámú diákságból és szüleikből verbuválódik
6)A magyarországi Szerb Hetilap (Srpske Nedeljne Novine) – rendszeresen tudósít Színházunk munkájáról, cikkeket közöl és hirdeti előadásaink időpontjait
7)Lórév Község Önkormányzata és Szerb Kisebbségi Önkormányzata – tulajdonosi hátteret biztosít működésünkhöz
8)Magyar Televízió Srpski Ekran magazinja – közvetíti bemutatóinkat, interjúkkal népszerűsíti művészeinket
9)Pécsi Szerb Önkormányzat
10)Siklósi Szerb Kisebbségi Önkormányzat – együttműködési szerződés aláírása
11)Magyar Rádió Szerb Nemzetiségi Regionális Szerkesztősége – helyszínről közvetít bemutatóinkról ill. minden fontos eseményről amely társulatunkkal kapcsolatos
12)Ferencvárosi Szerb Önkormányzat – rendszeresen támogatja Színházunkat
A felsoroltak mellett, fontos megemlíteni, hogy helyet biztosítottunk a Magyar Teátrumi Társaság Nemzetiségi Színházi Tagozatának és a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség működéséhez – találkozókhoz, a közgyűlésekhez, elnökségi ülésekhez, termet biztosítottunk.
A Magyarországi Szerb Színház Budapesten az egyetlen színházi infrastruktúrát fenntartó nemzetiségi színház
1)Budapesti Játszóhelyünk
Budapest, Nagymező utca 49.
Az előteret eddig közösen használtuk a Szerb Kulturális és Dokumentációs Központtal. Sikerült elérni, hogy Magyarország Kormánya támogatásával a Szerb Országos Önkormányzat a Központot egy újonnan vásárolt ingatlanba helyezze át. Ez óriási előrelépés, mivel a közös tér Színházunk használatába kerül.
2)Lórévi Játszóhelyünk
Lórévi Játszóhelyünk infrastruktúráját az elmúlt években is fejlesztettük és a továbbiakban is fejleszteni kívánjuk. A benti térben kiállításokat szerveztünk és színházi előadásokat tartottunk és tervezünk továbbra is.
Lórév Község a fűtés rendszer korszerűsítésével lehetővé tette, hogy a téli időszakban is Lóréven tudjunk próbálni.
Új fényparkkal szeretnénk játszóhelyünket gazdagítani.
A lórévi szabadtéri színpad a nyári fesztiválok megtartására is szolgál.
3)Vidéki Játszóhelyeink
Deszk, Battonya, Szeged, Tököl, Hercegszántó, Százhalombatta, Mohács, Pécs, Siklós, Villány, Pomáz, Budakalász, Szentendre – rendszeres magyarországi játszóhelyeink. Ezek a települések rendszeresen pályáznak szerb nyelvű színházi előadások megtartására. Évente két alkalommal teltházas előadásokat tartunk ezeken a településeken.
4)TŐKÖLYÁNUM SZÍNHÁZ
Budapesten a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye tulajdonában lévő Tökölyánum Intézményben milliós beruházással megújult a csodálatos színházterem. A terem a Magyar Állami Operaház hangulatát idézi. Az Egyházmegye felkért minket, hogy a teremben tartsunk színházi előadásokat szerb és magyar nyelven. Próbáljuk a helyszínt rendszeres kulturális helyszínné tenni.
