Sretenje – Néprajzi Múzeum

Ünnepélyesen megemlékeztek Szerbia Államiságának Napjáról a budapesti Néprajzi Múzeumban Megnyílt a „Veszélyeztetett szerb keresztény műemlékek” című kiállítás Magyarország kulturális és innovációs minisztere, Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy a szerbek és a magyarok közös keresztény gyökerekkel rendelkeznek, és a történelem számos alkalommal megmutatta, hogy az egyházak sorsa szorosan összefonódik a nemzetek sorsával. Elmondása szerint Magyarország kötelességének tekinti a keresztény örökség megőrzéséért folytatott küzdelmet, nemcsak saját határain belül, hanem világszerte. A budapesti Néprajzi Múzeum ünnepélyes keretek között adott otthont a Szerb Köztársaság Államiságának Napja alkalmából rendezett eseménynek, amelynek keretében megnyílt a „Veszélyeztetett szerb keresztény műemlékek” című kiállítás. A tárlat a Magyarországi Szerb Kulturális Évad egyik központi rendezvénye. Az ünnepségen magas rangú állami és egyházi tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, kulturális intézmények képviselői és a magyarországi szerb közösség tagjai vettek részt. A program a szerb és a magyar kulturális miniszter kétoldalú találkozójával kezdődött, majd 18 órakor vette kezdetét a hivatalos ünnepség. A Szent Szerafim Szarovszkij Kórus előadta Szerbia és Magyarország himnuszát, ezzel is jelképezve a két ország közötti barátságot és szoros együttműködést. Szerbia kulturális minisztere, Nikola Selaković beszédében a Koszovóban és Metóhiában található szerb szent helyek pusztításáról és veszélyeztetettségéről szólt. Kiemelte, hogy a hagyományok és a kulturális örökség megőrzése alapvető fontosságú a nemzeti identitás fennmaradása szempontjából. Hangsúlyozta azt is, hogy ilyen körülmények között különösen fontosak azok a barátok, akik megértik a szellemi és vallási értékek védelmének jelentőségét. Hankó Balázs beszédében ismét hangsúlyozta a szerbek és a magyarok közös keresztény örökségét. Rámutatott arra, hogy a kereszténység stabilitást nyújt a bizonytalanság korában, és a kiállítás világos üzenetet közvetít: Szerbia és Magyarország készen áll arra, hogy közösen őrizze ezt az örökséget. Véleménye szerint a projekt két szuverén nemzet együttműködésének példája. Beszédét a következő szavakkal zárta: „Éljen a szerb–magyar barátság!” A hivatalos köszöntők után a kórus két egyházi művet adott elő, amelyek tovább erősítették az esemény spirituális jellegét. A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos beszédében a szerb kulturális örökséget fenyegető veszélyekről szólt. Elmondta, hogy a kiállítás négy kiemelkedő jelentőségű templomot mutat be. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Visoki Dečani kolostor Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális emléke között szerepel. Hangsúlyozta, hogy a múzeumok a kultúrák találkozási pontjai, és felelősségük megőrizni az értékeket, függetlenül attól, hogy azok hol találhatók. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a szerb intézményekkel való együttműködés a jövőben tovább bővül. Szerbia magyarországi nagykövete, Aleksandra Đurović emlékeztetett arra, hogy Szerbia államiságának napját a Szretenjei Alkotmány emlékére ünnepli, amely korának egyik legprogresszívebb alkotmánya volt, és a francia alkotmány mintájára készült. Kiemelte, hogy Szerbia volt az első balkáni állam, amely ezzel az alkotmánnyal a modern államiság útjára lépett. Hangsúlyozta azt is, hogy különös jelentősége van annak, hogy ezt az ünnepet magyar barátokkal közösen ünnepelhetik. Köszönetet mondott a Néprajzi Múzeumnak a kiállítás megszervezéséért és a vendégszeretetért. A ceremónia után a meghívott vendégek az első emeleti kiállítótérbe vonultak, ahol ünnepélyesen megnyitották a tárlatot, majd szakmai tárlatvezetésen vettek részt. A kiállítást hivatalosan Nikola Selaković nyitotta meg. A tárlat dokumentálja azokat a szerb ortodox szent helyeket, amelyek megsérültek, veszélybe kerültek vagy megsemmisültek, és mindezt multimédiás tartalmakkal egészíti ki. A vendégek ezt követően visszatértek a díszterembe, ahol „Bojana Peković és a Művészcsalád Együttes – A guszla kortárs szemmel” című koncertre került sor. Az előadás a hagyományos hangszer modern zenei megközelítését mutatta be, és nagy tetszést aratott a közönség körében. Az ünnepség fogadással zárult, amelyen Magyarország és Szerbia diplomáciai, kulturális és közéleti szereplői vettek részt. Az esemény ismét megerősítette, hogy a kulturális együttműködés a két ország kapcsolatának egyik legfontosabb pillére, és egyúttal jelentős szerepet játszik a magyarországi szerb közösség identitásának megőrzésében is.