1) A Magyarországi Szerb Színház szervezésében, a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség szakmai támogatásával 2020. március 25 – 30. között megrendezzük, a budapesti NEMZETI SZÍNHÁZ-zal együttműködve, a hazai nemzetiségi színjátszás seregszemléjét, a JELEN/LÉT Fesztivál 2020-at.
A Fesztivál kiváló lehetőség arra, hogy a nemzetiségi színházak képviselői újra együtt legyenek és megmutatkozhassanak a nagyközönség, a szakma előtt.
A rendezvény célja, hogy ösztönözze, támogassa és fejlessze a magyarországi nemzetiségek anyanyelvű színjátszását, elősegítse kapcsolataik építését: egymás között, a magyar színházi szakmával és a határon túli színházakkal is.
A JELEN/LÉT Fesztivál egyben lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzetiségi színjátszás a “saját” nemzetiségi közönségen túl a nagyobb nyilvánosság előtt is bemutatkozzon, elfogadottá váljon. Az előadások válogatását elvégeztük.
2) Megtartjuk hagyományos Fesztiválunkat a Lórévi Kulturális és Színházi Napokat a Csepel-sziget legkisebb, de többségében a szerb közösség által lakott településén.
3) Részt kívánunk venni a SYNERGY WORLD THEATRE FESTIVAL-on ebben az évben is, azon kívül a rendezvénysorozat szakmai konferenciáin, ahol a világ minden tájáról összesereglett nemzetiségi színházi alkotói vesznek részt.
4) 120 előadást szeretnénk játszani a fent megjelölt időszakban.
5) Hat új bemutatót szeretnénk tartani a fenti időintervallumban.
6) Nem utolsó sorban magyarországi szerb közösséget el kívánjuk látni anyanyelven játszott előadásokkal.
7) Fel kívánjuk újítani a székhelyünkként szolgáló Lórévi Művelődési Házat.
8) Budapest Nagymező utcai telephelyünk kifestetése és birtokbavétele is 2020 feladatai közé tartozik.
II.) A 2020. év tervezett új bemutatói:
- Rendhagyó Irodalomóra – (A szerb irodalom minitükre…)
A bemutató előrelátható időpontja: 2020.03.20.
A bemutató helyszíne: Nikola Tesla Szerb Óvoda Általános Iskola, Gimnázium Diákotthon és Könyvtár.
Mérhetetlen nagyságú az az irodalmi anyag, amit a szerb színház magyarországi rendezvényein megszólaltattak művészeink, valószínűleg egyetlen Antológiában nem is férne el. Válogatást csinálni a szerb irodalom klasszikusaiból negyven percbe sűrítve szinte lehetetlen. Mégis megpróbálkozunk a lehetetlennel, hiszen magyar színművészek misszióként tartanak csodálatos vers és prózamondós irodalomórákat, hogy a felnövekvő nemzedék a színpadi beszéd leghivatottabb művelőitől hallhassa, miként hangzanak el humorral és belső drámai fordulatokkal a hallhatatlan művek.
Több nemzetiségi színház, mint ahogyan erről vezetőiktől értesültünk (Deutsche Bühne, Cervinus Teátrum) járja az országot és 5.-től 12.- osztályig, az irodalomtanárokkal egyeztetve, előad a nemzetiségi általános iskolákban és gimnáziumokban.
Matoricz József színművészt Dégi János a Magyarországi Szerb Színház állandó rendezője állítja a „katedrára” – a katedra ugyanúgy deszkából készül és színpad is lehet olykor, mint ahogyan ebben az esetben is az lesz..
Jurkovits Zorica drámapedagógussal és Krkeljic Mirkó Mitar irodalomtanárral, kidolgozott koncepció mentén – Dr. Lásztity Jovánka iskolaigazgató engedélyével valósul meg az előadás, rövid zenei betétekkel, színház szerűen megalkotva.
- OTTHONTALANUL – Odüsszeusz a magyarországi nemzetiségek között:
A Magyarországi Nemzetiség Színházi társulatával közös bemutató
Az előadás bemutatójának dátuma: 2020.04.03.
A bemutató helyszíne: Magyarországi Szerb Kulturális és Média központ, Budapest, Nagymező utca 49.
A Rendező: Erdélyi Dániel
| Az előadás létrehozásában résztvevő előadóművészek, alkotók megnevezése | Az előadás létrehozásában résztvevő előadóművészek, alkotók feladatköre |
| Jurkovits Zorica
Ember Tibor |
színész
színész |
| Kollátosz Fotios | színész |
| Trojan Tünde | színész, dramaturg |
| Tóth G.-Keller Linda | színész, szervező |
| Likovics Alexandra | táncművész |
| Gyurity István | színész |
| Álmosd Phaedra
Frank Ildikó Koncz Eszter |
színész
színész színész |
Az alkotók az előző évadban megalkották hasonló műhelymunkával a „Levesben” című produkciót amelynek sikerét a több mint harmincas előadásszám is bizonyítja. Az produkció külföldre, Lengyelországi fesztiválra illetve a JELEN/LÉT Nemzetiségi Fesztiválon is szerepelt a NEMZETI SZÍNHÁZBAN. Nagyon sok humor van benne, görög ókori színházi hagyományokkal ötvözve azon kívül: mozgás, élő zene, színészek, táncművészek, nyelv, zenészek, alkotó művészet.
Ennek mintájára készül az ODÜSSZEUSZ.
A Magyarországi Nemzetiségi Színházi Társulata olyan több nemzetiséget felölelő, össz-nemzetiségi kezdeményezés, mely egyedülálló ma Magyarországon. Gergely László (†2016) az egyesület alapítója, rendezője egy olyan multikulturális, interetnikus társulatot hívott életre, melyben valamennyi magyarországi, azaz a tizenhárom nemzetiség művészei, az örmény, görög, szerb, szlovák, szlovén, lengyel, ruszin, ukrán, bolgár, német, horvát, roma és román képviseltetik magukat.
A Magyarországi Nemzetiségi Színházi Társulatot a Magyarországi Szerb Színház befogadta és immár második koprodukciós előadásunk készül……
Ősbemutatónkat a részt vevő, együttműködő szervezetekkel, támogató Önkormányzatokkal, és a fellépő nemzetiségi színészek és művészek részvételével egy kerekasztal beszélgetéssel indítanánk!
Előadásunkat egy odusszeuszi mítosz mentén képzeljük el.
Szinopszis
Adott egy főhős: akit bűnei miatt OTTHONából örök száműzetésre ítélnek. Bolyongásaiban mindig máshol köt ki hajója és más-más országokban találja magát. Ezen országok, a kronológiában hazánkba érkező nemzetiségek bemutatkozása. Főhősünk megismeri az adott nemzet kultúráját, nyelvét, zenéjét, hangzásvilágát, hagyományait és szokásait egy anyaországi darab jeleneteibe csöppenve. Részese, szereplője lesz az adott, az egyes nemzetiségektől hozott színmű bemutatkozásának, megismerkedik az adott nemzettel, de valami hiány és elégedetlenség üti fel a fejét szívében, emiatt még is tovább áll. Majd száműzetésében és bolyongásában eljut a következő nemzetiséghez, és ugyanúgy részese lesz az adott színműnek, és így tovább… Mikor már majdnem minden az előadásban jelen levő nemzetiséghez eljutott: görög, örmény, német, szerb, lengyel, horvát találkozik a ruszin népcsoport világával, akikben valami nagyon ismerős, a szagok, az illatok, a látvány, a környezet, rádöbben, hogy Magyarországon van, OTTHON van! De mindig is itthon volt?!
Hogy tudott beilleszkedni a többi nemzetiség Magyarországhoz?
Előadásunkban meg szeretnénk mutatni – a nemzetiségek bemutatkozásán túl – a nehézségeket is, az alkalmazkodás drámai pontjait is, akár személyes történeteken keresztül. Szeretnénk a nép vívódásait, konfliktusait is bemutatni tánc-mozgás-harcok és harsány zenei és színpadi eszközökkel, szeretnénk olyan színpadképpel élni, ami bátran használja a látványtervezést, vetítést, és erős fényjátékokat.
Szeretnénk hatalmas és színes látványvilággal élni, harsány jelmezek, ereklyék, de nem egészen hagyományápoló népviseletben, mint attól kicsit elrugaszkodva, de vonalait ápolva, modernebb jelmeztervezésben. Továbbá szeretnénk az egyes nemzetek vallási világának és hitrendszerének is helyet adni előadásunkban, megmutatni a nehéz időkben milyen erős, és mekkora segítséget és kapaszkodót ad a hit megléte.
Szeretnénk az asszimilálódást a szerelem erején keresztül bemutatni, mint a legnagyobb, a világot is megváltó érzelem tükrében. Szeretnénk a mozgást, zenét és színpadi jelenlétet egyszerre megszólaltatni, és így katarzis hatást elérni! Szeretnénk az örök igazságok és a humor világán vígjátéki elemekkel megszólaltatni az egyes nemzetiségek hagyományait és szokásvilágát, kellő önkritikával. Vidám, játékos stílusban hoznánk össze az egyes nemzetiségek együttlétét. Majd a harc, háború, dráma, szerelem, humor blokkok után szeretnénk a harmóniát, és egymásra találást is megmutatni a színház megfelelő eszközeivel. Az összekeveredés, önfeledt együttlét és egymásra találás tükrében!
Egy Új, szép, modern világot szeretnénk szimbolizálni, ahol a gyermekek, mint utánpótlás és jövőnknek záloga is helyet kap a nagy Magyarországban. Konklúzió: egységben állás, egységben az erő, összefogás, együttes lét.
- Vuk Stefanovic Kardzic: Crven Ban – Vörös Bán
vígjáték – pajzán paraszti pannonságok
A bemutató időpontja: 2020. 05. 03.
A bemutató helyszíne: Magyarországi Szerb Színház Kamaraterme, Bp. Nagymező u 49.
A nagy szerb nyelvújító összegyűjtötte az egész szerb nyelvterület epikus, lírai és népköltészeti kincseit, melyet guzlicaszó mellett énekeltek századokon át a hírmondók és regélők. Crven ban, azaz a Vörös bán című, hosszú ideig fiókjában őrzött füzetében, kiadásra várt a szerb népi erotikus humorral átszőtt pajzán líra.
A mai napig színpadon nem szerepelhetett, valamiféle álszemérmes prüdériából fakadó kifogások miatt.
Bizonyos keretek között, szakemberek kezében, színpadon sem válik obszcénná vagy ízléstelenné az anyag, mint ahogyan Bocacció műve, vagy a Cantebury mesék is nézhetőek stilizált formában. Sajnos prózaanyagot, meséket ebben a műfajban nem hagytak ránk a szerb felmenőink, de annál inkább termettek ilyenek az Alföld bizonyos részein illetve Székelyföldön, vagy a Gyimesben. A Parasztbiblia az egyszerű szántóvetők vallási hiedelemvilágát hivatott feltárni, így megszülettek a számukra érthetetlen biblikus történések velős magyarázatai, laikusnak gondolt társak számára. Két egyedülálló világszenzációnak is felfogható írott anyag amely valószínű, hogy más népek hagyatékában is fellelhető volt, csak szemérmesen nem jegyezték le.
A Parasztdekameron pedig a tájékozatlanság, butaság, elfojtás, felesleges titkolózás elemeit ötvözi egybe a paraszti erotikával.
Narrációval, dalokkal, kifejezetten ehhez a darabhoz íródott, autentikus paraszti zenét felhasználva, komponált zenékkel, a naivitást mint egyszerűsített filozófiát szeretnénk bemutatni, amely ellenáll a manipulatív félremagyarázásnak és újdonsült világnézetté avanzsál.
Szereplők: Bajza Viktória
Gyurity István
Gyorgyev Bránimír
Coric Tina.
Rusz Márk Milán
Rendező: Dégi János
Zeneszerző: Lengyel Gábor
Dramaturg: Rusz Márk Milán
- Csodaszoba – gyerekdarab
A Bemutató időpontja: 2020.04.30.
A Bemutató helyszíne: Magyarországi Szerb Színház Kamaraterme
Szereposztás:
Kislány – Álmosd Phaedra
Kócbaba – Keller Linda
Felhúzható baba – Galda Levente
Hős baba – Kollatos Fotios
Kötéltáncosnő baba – Trojan Tünde
Porcelánfejű baba – Gyorgyev Bránimír
Harmonikás – Berec Péter
Rendezte: Vesztl Zsófia
Jelmez, bábok: Álmosd Phaedra
Smink: Kovács Petra
Szobacsoda címmel a Magyarországi Nemzetiség Színházi Társulata az múlt évadban készített darabot. Ez az előadás annak a darabnak a folytatása.
Ez az előadás felfedi a nagy titkot! A CSODASZOBA csodás szoba, a csodák márpedig léteznek!
Társulatunk egy olyan anyanyelven megszólaló bábos-zenés egyfelvonásos mesét szeretne folytatni, ami róluk szól, rólunk nemzetiségekről.
Társulatunk a megkezdett munka elején először kutató munkát folytatna, dramaturg segítségével olyan a nemzetünkre, Anyaországunkra jellemző mesejátékokat keresne meg, ami az előadásban jól működtethető, eljátszható, színes és érdekes, a gyermek figyelmét leköti, számára, fantáziájának megfelelő töltettel bír.
Bábos színész/rendező segítségével megtanulhatjuk a bábokkal való mozgást, bánásmódot, játékot, együtt mozgást együtt élést, és rezgést a bábbal. Jelmezeink és díszleteinkben a színes, Walt Disney-s nagy volumenű, szép sminkeket részesítjük előnyben, harsányságra törekszünk.
Nagy színes elemek, játékok, labdák, építőkockák, elszórva lesznek a térben, mely jó játék lehetőséget teremt színészeinknek, és a gyermekeknek is izgalmas világot mutat meg.
A kétszintes előadásban egy gyermekszobába kukkanthatunk be, ahol a sok gyermekjátéktól már közlekedni sem lehet. Egy kislány szomorúan válogatja és keresi, régi babáit/bábjait. Édesanyja unszolására, meg kell válnia régi, feslett, rég nem játszott babáitól! Édesapja pilóta, és így rengeteget utazik, minden országból hoz neki egy játékbabát!
Egy szerb, örmény, szlovák, görög, lengyel baba közül kell választania, csak 1 szabad, hogy maradjon! De melyik? Mikor kimegy szobájából és keserves gondolkodásba kezd, elkezdődik a titok: A babák életre kelnek. Ugyanabban a jelmezben, piros baba arccal életnagyságú babák lesznek.
Egy örmény Kócbaba, egy szlovák Éneklős Felhúzható baba, egy szerb Porcelánfejű táncos baba, egy lengyel kötéltáncosnő baba, egy görög Hős-katona baba rettenetesen megijed a hallottaktól, és őrült menekülésbe kezdene, de hogyan?! A nagy kérdés, hogyan menekülhetnének meg a kidobástól?!
A nagy ijedségben meséket mesélnek egymásnak, anyaországi meséket, aminek segítségével, menekülési ötletet is merítenek. Játékukat, különböző vehemenciájuk, anyaországi dalaik, és a kislány jötte szakítja meg…
A végén minden kiderül, és mindenki derül! Vajon sikerül az időközben megszeretett főhőseinknek megmenekülniük a kidobástól?
Bábos Mese előadásunkat élő zenék kísérik, nemzetiségi nyelven szóló dalok és duettek, mesék a mesében. Megismerkedhetünk az egyes nemzetek mesevilágával, történeteivel, és nyelvezetével.
Zene, tánc, dalok, szerelem, szórakozás, bábok és életre kelt babák, egy jó kis szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Mesejátékunkat 3 évestől kisiskolás korig ajánljuk!
5)Jurkovits Zorica – Dujmov Drágomír: „Lelkek balladája”
Dujmov Dragomir: Raskrsce – Keresztúton című regényéből készült adaptáció
A Magyarországi Szerb Színház és a budapesti, Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium középiskolai drámaszakkörének illetve a Szerb Kulturális és Média Nonprofit Kft közös produkciója.
A bemutató helyszíne: a Magyarországi Szerb Színház Kamaraterme
A bemutató időpontja: 2020. szeptember 30.
Rendező: Jurkovits Zorica
Szöveg: Dujmov Dragomir, Jurkovits Zorica
Koreográfus: Ember Tibor
Díszlet: Borza Izabella
Scenikus: Prágai Tibor Teátrumi -díjas
Jelmez: Borbély Noémi
Technika: Szabó Bogdán
A „Lelkek balladája” mély emberi érzésekkel, súlyos igazságtalanságokkal szembesítő történelmi tabló, abból a korból, azon az eseményekről, amelyekről keveset beszélünk, de ahogy ez a regényből kiderül, keveset is tudunk.
A színdarab, autentikus hangvételű, ugyanakkor, cselekménnyel teli, aktuális és elgondolkodtató, improvizációra és az alapműre támaszkodó munkafolyamat eredménye.
A darab köré font keretjáték, – a színház a színházban – nagyobb teret biztosít az időben és térben való mozgásra, ezáltal a történelmi eseményekre épülő mű modernebb, a fiatalokhoz közelebb álló hangvételben szólalhat meg.
Az igenis húsbavágó, s oly sokszor torokszorítóan fájó problémák feszegetése közben a darab a szellemességet és néhol az öniróniát hívja segítségül.
Mivel a fiatal korosztályt is megszólító előadásról van szó, nem nélkülözi a humort sem. A balladára, mint műfajra jellemző, hogy az eseményeket, az előzményeket drámai párbeszédekkel, lírai monológokon keresztül ismerteti meg, sűrítve, a lényeget kiemelő jelenetekre összpontosítva. Továbbá, a műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett helyzetekben, lélektani állapotokban ábrázolja. Előadásmódja szaggatott, időbeli, térbeli váltások jellemzik miként a mi előadásunkat is.
Szinopszis
A színjáték, valós, megtörtént eseményekre épülő történet, melynek középpontjában egy fiatal hercegszántói pár, a szerb származású Rodoljub és a sokác származású, Anica tragikus szerelmi története áll. Az előadás, az ő személyes történetükön keresztül, egy XIX. század végi konfliktust elevenít meg, amikor a magyar nyelv hivatalossá tételéből adódóan feszültség keletkezett a Hercegszántón élő katolikus magyar és sokác lakossága között. A magyarosítási törekvések célja többek között az volt, hogy a sokác nyelvet kiszorítsák az egyházból és helyette bevezessék a magyart. A hercegszántói katolikus templomot a sokácok emeltették, 1752-ben, és benne az istentisztelet, a prédikáció is mindig sokácul folyt.
Ezért ez az esemény a szántói sokácok között olyan elkeseredést váltott ki, hogy hosszú, sikertelen küzdelmek után, végül a karlócai szerb püspökhöz folyamodtak védelemért, majd évek múlva ünnepélyesen, tömegesen tértek át a szerb, görögkeleti vallásra, védelmet keresve szláv büszkeségüknek, nemzeti becsületüknek, őseik nyelvének melyre olyan büszkék voltak. A katolikus sokácok áttérése a szerb görögkeleti vallásra, tisztán nemzeti megmozdulás volt, és egyaránt nagy jelentőséggel bírt mind a katolikus, mind a görögkeleti (pravoszláv) vallásra, és népre nézve, hiszen az érintett emberek e lépéssel nemcsak vallást, de nemzetiséget is váltottak, mely további morális kérdéseket vetett fel az akkori hercegszántói lakosság körében. Feszültségeket, konfliktusokat generálva melyek többek között a fiatal szerelmespár tragédiájához vezetett.
Ahogy a nyelvnek, úgy a vallásnak, az egyháznak, az egyházi közösségek összetartó erejének, mindig is fontos szerepe volt a nemzetiségi identitástudat kialakulásában, megőrzésében. Ebben rejlik a darab aktualitása is, hiszen a vallási, nemzeti, azon belül a valódi emberi értékek keresése, megőrzése, ma is hangsúlyos szerepet játszanak, a globalizáció árnyékában a modernkori népvándorlások, a migrációk idejében.
Program célja:
A magyarországi szerbek kultúrájának szélesebb körökben való terjesztése.
Tanulóinknak szeretnénk lehetőséget biztosítani az újabb, élményszerű információ szerzésre elsősorban a Magyarországi, később a diaszpórában, illetve az anyaországban élő szerb közönség előtt való megmutatkozásra.
Fontosnak, már-már küldetésünknek érezzük a Magyarországon élő szerb nemzetiség történelméhez kapcsolódó értékek megőrzését, fontos történelmi és emberi történeteinek, eseményeinek színpadra állítását, bemutatását, az identitástudat kialakításának, megőrzésének céljából.
Szereplők:
Krulj Veljko, Bozic Mila, Cvetanovic Sofija, Jovana Zugic, Marta Jovanovic, Trifunovic Sofija, Svrdlin Masa, Marcetic Ana, RadunovicTara , Simic Branko, Endrődi Viktória, Jeremic Marija, Radulaski Jana, Bjelica Una, Josic Dunja, , Kosznovszki Szuzana, Coric Mia, Ember Léna
A darab tervezett hossza: 60 perc szünet nélkül
- Schisgal Murray: Szerelem Ó… – komédia
A bemutató időpontja: 2020. december 06.
A Bemutató helyszíne: a Magyarországi Szerb Színház kamaraterme
Szereplők:
Milt: Ember Tibor
Ellen: Jurkovits Zorica
Harry: Gyurity István
Rendező: Dégi János
Díszlet: Prágai Tibor Teátrumi –díjas
Jelmez: Borbély Noémi
A rendező asszisztense: Bacsi Katarina
Egy külvárosi hídon az késő éjszaka Harry Berlin előre megfontoltan készülődik, hogy éledtének véget vessen, azonban egy arra sétáló járókelő Milt Manville fölismeri benne volt osztálytársát, s megkéri, hogy ne kövessen el őrültséget. Harry elmondja, hogy ő bizony nagyon nyomorult és nagyon sokat kínlódott, nem volt gyerekszobája sedm, s csak arra emlékszik, hogy ötéves korában kapott egy doboz kekszet a nagyszüleitől és 17 éves koráig abból kapott minden karácsonyra egy darabot. Azt is megemlíti, hogy háztartási keksz volt…
Így indul ez a Woody Allen világát idéző szatirikus vígjáték, melyben miután megjelenik Milt temperamentumos felesége, Ellen a két ellentétes karakterű férfi élete rendkívüli fordulatot vesz. Szórakoztatóan viszontagságos események után a történet második részében, komolytalan tanulságok levonása után elsimulnak a hullámok, és mulatságos véget ér a történet, mikor a magára maradó főhős nadrágját egy arra őgyelgő kóbor kiskutya lepisili.
Talán nincsen magyar színház, amelynek repertoárján egyszer elő ne kerülne ez az előadás, mégis Szerbiában ritkán játsszák valamiért. Parádés, sziporkázó színészi játékra ad lehetőséget a szöveg, a 60-as évek közepén mutatta be a darabot Várkonyi Zoltán rendezésében a fénykorát élő Vígszínház. A három sziporkázóan ragyogó szerepben, Darvas Iván, Ruttkai Éva, és Bárdy György remekelt. Színésznek, rendezőnek, tervezőknek pezsdítően üdítő élmény előkészíteni a közönség számára a rekeszizmokat ingerlő előadást…
III.) Fesztiválak
A Magyarországi Nemzetiségek JELEN/LÉT 2020 Színházi Fesztiválja a NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Nem ismert előttünk másik olyan ország, ahol a kissebségben lévő, más nemzetiségi kultúrát is ápoló közösségek egy egész hétig „JELEN” lehetnek fővárosuk Nemzeti Színházában. Harmadik alkalommal vesszük birtokba egy hétre a ferencvárosi épületet, hogy bemutassuk a nemzetiségi színházak legfrissebb alkotásait. Otthon érezzük magunkat, Vidnyánszky Attila és társulata mindent elkövet azért, hogy a nemzetiségi alkotók a magyar színházi szakma részének érezzék magukat.
FESZTIVÁLUNK nemzetközi jelleget is ölt hiszen vendégünk lesz az ARADI KAMARASZÍNHÁZ társulata.
A Magyarországi Nemzetiségek JELEN/LÉT 2020 FESZTIVÁLJÁN a következő előadásokat mutatjuk be:
2020.03.23 HÉTFŐ
15:00 DIE ACHT FRAUEN – A NYOLC NŐ / DEUTSCHE BÜHNE UNGARN / GOBBI HILDA SZÍNPAD
19:00 DIE ACHT FRAUEN – A NYOLC NŐ / DEUTSCHE BÜHNE UNGARN / GOBBI HILDA SZÍNPAD
19:30 RÁCZKÁLMÁNÉK! / CINKAPANNA CIGÁNY SZÍNHÁZ / KASZÁS ATTILA SZÍNPAD
19:00 RUDOLF HESS TÍZPARANCSOLATA / ARADI KAMARASZÍNHÁZ / BAJOR GIZI SZALON
2020.03.24 KEDD
19:00 LAKI MORALI – KÖNNYŰ ERKÖLCSÖK / MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ / GOBBI HILDA SZÍNPAD
19:30 NOC HELVERA – HELVER ÉJSZAKÁJA / VERTIGO SZLOVÁK SZÍNHÁZ / KASZÁS ATTILA SZÍNPAD
2020.03.25 SZERDA
15:00 ŠKAREDÉ KÁČATKO – A RÚT KISKACSA / CERVINUS TEÁTRUM / KASZÁS ATTILA SZÍNPAD
19:30 Ž-TEM / CERVINUS TEÁTRUM / KASZÁS ATTILA SZÍNPAD
19:00 BUNJEVAČKI BLUES – BUNYEVÁC BLUES / PÉCSI HORVÁT SZÍNHÁZ / GOBBI HILDA SZÍNPAD
18:00 RUBIN ÉS VÉR / ANI BUDAVÁRI ÖRMÉNY SZÍNHÁZ / BAJOR GIZI SZALON
2020.03.26 CSÜTÖRTÖK
19:00 EURÓPA HARMÓNI(K)ÁBAN / MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ / GOBBI HILDA SZÍNPAD
2020.03.27 PÉNTEK
19:00 AMÍG SZÓL A HEGEDŰ / ROMANO TEATRO / GOBBI HILDA SZÍNPAD
19:30 1745390 / ARTASHAT ÖRMÉNY NEMZETISÉGI SZÍNHÁZ / KASZÁS ATTILA SZÍNPAD
2020.03.28 SZOMBAT
11:00 JÁTÉK A SZAVAKKAL / KARAVÁN SZÍNHÁZ / BAJOR GIZI SZALON
17:00 HŰVÖS / KARAVÁN SZÍNHÁZ / GOBBI HILDA SZÍNPAD
19:30 ПОЛЕТ БГ РАДИО – BG RÁDIÓ REPÜLÉS / MALKO TEATRO / KASZÁS ATTILA SZÍNPAD
2020.03.29 VASÁRNAP
19:00 OEDIPUS TYRANNUS / AMFITHEATRO GÖRÖG NEMZETISÉGI SZÍNHÁZ / NAGYSZÍNPAD
19:30 HOTEL YEREVAN / URARTU ÖRMÉNY SZÍNHÁZ / KASZÁS ATTILA SZÍNPAD
Ebben az évben is meg kívánjuk rendezni székhely településünkön a Lórévi Kulturális és Színházi napokat.
A rendezvénysorozat időpontja: 2020. 06. 23 – 2020.06.28.
A program:
- június 25. csütörtök Vuk Stefanovic Karadzic: Crven ban – Vörös Bán
- június 26. péntek OTTHONTALANUL – Odüsszeusz…..(magyar nyelvű előadás)
- június 27. szombat Dujmov Dragomir – Jurkovits Zorica: „ Lelkek Balladája”
- Június 28. Szent Vid napi Vedrsmondó maraton….(egész napos rendezvény)
IV.) Továbbjátsszuk a következő előadásokat:
1.Milosevits Péter, Rusz Milán: Мостови Париза – Párizs hídjai….monomusical
2.Erdélyi Dániel:LEVESBEN – színmű
3.Hasek – Miko: Зовем се Швејк ….Svejk vagyok..zenés vígjáték
4.Rusz.M.: Jávor „Pali” utolsó mulatása….életrajzi dráma
- Rideg Sándor: Креће се штација …..Indul a Bakterház…. – színjáték
- Rusz M.: “Hamvadó cigarettavég….” életrajzi dráma
- Babits Mihály: Jónás könyve…zenés borbemutatóval egybekötött irodalmi est
- Milosevic Péter – Cseh Tamás – Bereményi Géza: Avala Express XX….dalszínházi perf.
10.Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye…..
V.) A Magyarországi Szerb Színház 2019-ben és 2020-ban is részt kíván venni a szerbség jelentős ünnepeinek megszervezésében, művészeti programok összeállításában és a szcenikai segítségnyújtásban
- Svetosavska Akademija – Szent Száva Napi Akadémia és Bál
Minden évben részt veszünk a szerbség e legnagyobb ünnepének megrendezésében. Konferanszié, műsor, színpadépítés, hangosítás és fénytechnika biztosítása.
A rendezvény tervezett időpontja: 2021.01.30.
A rendezvény helyszíne: Tökölyánum Budapest, Veres Pálné utca 19.
- Sretenje – A Szerb Államiság Napja
Részletek a felszabadulás és törökök kiűzésének történetéről a Kardjordjevics dinasztia naplójegyzeteiből.
Szerb történelmi dalok hangzanak el a műsorban. Közreműködik a Szerb Színház zenekara és teljes műszaki és művészi stábja.
A rendezvény tervezett időpontja: 2021.02.13. Szerb Kulturális Központ Budapest
- Видовдан – Szent Vid Napja
A Rigómezei csata emléknapja – VERSMONDÓ MARATON
A Lórévi Kulturális és színházi napok zárónapján Lórévről indul a társulat ünnepi zarándoklata. A község temploma mellett, 20 perces rigómezei regös énekek és egyházi népénekek hangzanak el a színház művészeinek interpretációjában, templomi zászlós felvonulás közepette. A társulat ezután buszre száll és a következő helyszíneken megismétli a rituális műsorát: Szigetcsép, Tököl, Százhalombatta, Budapest Szerb utca, Budapest Vár, Budakalász, Pomáz és Szentendre,
A Rendezvény időpontja: 2020.06.28. Szent VID napja
VI.) Utánpótlásnevelés
A Magyarországi Szerb Színház Rusz Milán művészeti vezetésével 1991 óta nem intézményesült színi tanodaként is működik.
A Lakiteleki Népfőiskolával folytattunk az elmúlt évben tárgyalásokat, hogy induljon el egy OKJ-s színészképzés nemzetiségi színházak utánpótlásának biztosítására.
A Nikola Tesla Szerb Gimnázium tanulóival, a továbbiakban is színházunk művésze, Jurkovits Zorica – egyetemet végzett drámapedagógus foglalkozik, a hivatalos tanmenet szerint hivatalos iskolai órák keretein belül. Utánpótlásunk egy része az ő növendékei közül került ki.
