Nagybetűs NŐK vérbeli zenés komédia

Fontosnak tartjuk a hagyományőrzést és a nemzetiségi kultúránk továbbadását, a nemzetiségi
színházakkal és előadó művészekkel való együttműködést! Tudomásul vettük, hogy az egyes
nemzetiségi művészek jelenléte, és munkássága amennyiben összeadódik, összekapcsolódik és
együttesen lép fel nagyobb közönséghez és kiszélesedett befogadó készséghez jut el! Számtalan
koprodukciós előadásunk sikere bizonyította be, összefogásunkra van igény, együttes erővel, szakmai
tudással sikerünk garantált. A Levesben nagy sikerű össznemzetiségi bemutatónk után egy vígjátékkal
szeretnénk megajándékozni nemzetiségi és a többségi társadalom közönségét. Középpontban
ismét a Nők állnak, egy vidám, önfeledt vígjátékban, ahol a színházi pillanatok és drámai mélységek
ugyan nem hiányozhatnak, de célunk elsősorban a szórakoztatás. E nem mindennapi kezdeményezés
főszereplői és alkotói a magyarországi nemzetiségi színjátszás meghatározó, közkedvelt és méltán
elismert emblematikus figurái, Ősbemutatónk főszereplői a magyarországi nemzetiségek
meghatározó művészei,A projekt számára sikerült megnyernünk a Magyarországon élő nemzetiségek
színészei közül számos kiváló művésznőt, akik legjobb szakmai tudásuk mellett személyiségükkel,
identitásukkal, saját tapasztalataikkal járulnak hozzá az előadás központi üzenetéhez. Így a lengyel,
örmény, német, görög, szerb és magyar színésznők különféle nemzetiségű hölgyekként mégis
közösen fogalmazzák meg a darab mondanivalóját. És akik nem csupán saját nemzetiségi
kolóniájukban töltenek be kiemelt szerepet, hanem egész Magyarországon ismert és közkedvelt,
emblematikus figurái a színházi életnek. Igazi kuriózumként tálalják elénk közös produkciójukat, – a
Hajmeresztő című színmű ihlette darabot. Azzal a különbséggel, hogy előadásunk nem krimi, nem is
dráma, komédia a javából, ahol a kikapcsolódás, a nevetés, megnevettetésé a főszerep. Előadásunk
egy mai menő’ nemzetközi Hotel rezidenciájában történik, ahol külföldi és magyar vendégek egyaránt
pihennek. Elegáns Wellness-Spa szépségszalonjában, ahol minden nő kötelezően találkozik, mai
szóhasználattal élve: csacsog, cseveg, jókedvűen ismerkedik,
A Nők fehér fürdőköpenyekben, törölközővel a fejükön, vagy épp ultra csinosan esti koktélozgatáshoz
öltözve a hallban,vagy épp a szálloda kiszolgáló személyzeteként egyenruhában munkához öltözve
mutatják be karaktereiket, és mindennapi valóságukat.

Előadásunkban a könnyed csacsogásé a főszerep, amiben minden egyes történet valóságalapra épül.
Színészeink saját nemzetiségi sorsuk vagy közvetlen környezetük élményeivel, történeteivel hozzák
létre a végeredményt. Minden szereplő más-más habitusú, más kultúrájú, más élet és történeti
hátérrel, szemléletmóddal és problémamegoldással közelít és áll hozzá éppen aktuális helyzetéhez,
vagy igyekszik adott helyzetét magához képest a legtökéletesebben megoldani! Előadásunkban olyan
szituációk és helyzetkomikumok kerülnek a középpontban, ahol a néző magára ismerhet és
viselkedésén, természetéből adódó reakcióin jól szórakozhat! Ám drámai mélység nélkül nincsen
magasság: előadásunk ugyanúgy tartalmazza egyes hősnőink fájdalmát és vívódásait, nehézségeit és
belső harcait is, ám ezt igyekszünk a legszárazabban, nem hangsúlyt adva a nézők elé tárni!
Előadásunk origója, magja: a NŐk világa, társadalmi szerepbéli konfliktusaik. Természetük,
szerethetőségük, vagy épp kibírhatatlanságuk, szeszélyük és szenvedélyük, vidám, önfeledt
kedvességük vagy épp hűvös távolságtartó zárkózottságuk okán tárják elénk a nyers valóságot, vagy
akár a mindenki számára ismert női igazságot, és mutatják be a komédia köntösében az egyes
helyzetekre való “tipikus” női reakcióikat!Célunk e kevéssé tárgyalt problémakör felvetésén keresztül
nem csak a nők belső világának, mindennapjainak, vívódásainak könnyed humorral ágyazott
bemutatása, Ősbemutatónkkal szeretnénk segítséget is nyújtani a színház élményén túl a mindennap
hőseinek a NŐKnek, akik számtalan szerepben és konfliktusban állják meg, így vagy úgy saját
igazsággal, hol esetten, hol esetlenül a helyeiket! Akiknek üdítő jelenlétük szemet kápráztató
szépségük és tehetségük kiváló szórakozás és szórakoztatás tud lenni a komédia világában a színház szokványos keretein belül.

Szeretnénk, ha magukra ismernének, és az egyes önmagukra ismert
helyzetekben nevetnének egy jót saját reakcióikon és női mivoltukon, megkönnyítve így a helyzet
okozta esetleges konfliktust! Önbizalmat és elfogadást adva maguknak. Az iheletet adó kiindulási
színdarab a Hajmeresztő című előadás, elemzése után elkészülnének az egyéni interjúk,
beszélgetések,ötletelések – amelyben az egyes szereplők saját történeteikkel szállnak ringbe a közös
célért – , ezt követően dramaturgunk és az előadás rendezőjének közreműködésével megszületne a
tényleges új darab, amely a próbák során még alakul, formálódik, illeszkedik az egyes előadókhoz
kiemelve a komédia alapjait, a humorral való megközelítést, valamint a nemzetiségi motívumaikat. A
szórakoztatáshoz szorosan hozzátartozik a zene könnyed világa, anyanyelvű dalainkkal a sanzon
műfajára támaszkodva szakítanánk meg a történéseket és erősítenénk meg jelenlétünket.
Előadásunkhoz segítségül hívnánk a mai magyar komédia női képviselőit, akik egy-egy asztali próba
folyamán kapaszkodót és ötletet adnának a munkafolyamat kezdeti időszakaiban.Megvalósuló
programunkról folyamatosan hírt adnánk különféle sajtóorgánumokon keresztül, bemutatjuk
programunkat és annak céljait, ezzel is népszerűsítve készülő előadásunkat.

Minden szereplő szórakoztató karaktere Ízig vérig NŐ! A Női szeszélynek, önismeretnek, önkritikának
szeretnénk adni egy pofont, nemzetközi figuráinkban minden nő magára ismerhet és magán
nevethet, akár a ránk jellemző mindennapos banális egyértelműségeken. Carl Gustav Jung szerint az
emberi norma a férfi érték, akkor a nő átveszi a férfi szerepét, így kevesebbé teszi a férfit. Az egyre
nőiesebbé váló férfiak és egyre férfiasabbá váló nők világa az uniformizálódás rémképét vetíti előre,

Јован Јањић

ПАТРИЈАРХ ПАВЛЕ

Бити човек међу људима и нељудима

Циљ представе је да се кроз уметнички израз искаже аутентична реч патријарха Павла.

Патријарх Павле седи за столом и малом графитном оловком на папиру исписује:

„Позивамо свој напаћени народ: браћо и сестре, идимо само путем правде и поштења, вере и врлине, чојства и хришћанског витештва, без мржње и освете ма према коме, клечећи увек пред Богом, а никад пред људима, па ће Он, Господ над војскама, Сведржитељ, Господар историје, Бог љубави и милосрђа, али праведни Судија васељене, бити са нама. А буде ли Он са нама, кога да се бојимо? Нека се умилни звуци звона са звоника наших храмова и манастира слију са молитвом Цркве православне у срцима и на уснама свих нас:

Господе сила, с нама буди, јер другог Помагача осим Тебе немамо: Господе сила, помилуј нас!

Амин.“

Играју: Милан Малбаша и Александар Дунић

Асистенти:
Катарина Павловић – Бачи
Анастасија Каргина

Режија: Милан Рус

   Премијера Српског Позоришта у Мађарској и Драмске секције Српскe гимназије                                             

                                                          „Никола Тесла“ у Будимпешти

                                Док нас смрт не растави

                                  (по роману Драгомира Дујмова: „Раскршће“)

                             Адаптација текста, режија: Зорица Јурковић Ембер

                                               Родољуб: Урош Тишма

                                               Аница: Ана Марчетић

Поп/ Мушкарац                                                                Редитељка/Наратор

Димитрије Петровић                                                          Лена Ембер  

Мајке                                                                                   Асистенткиња

Мирјана Ђурић                                                                   Дуња Илић

Тара Радиновић                                                                 Сценограф   

Дете                                                                                     Ана Миладинов

Дуња Јошић                                                                        Стилиста  

Другарица                                                                           Катарина Верикиос                                                           

Анђела Топић                                                                     Глумице                     

Отац/Мушкарац                                                           Јована Бандулаја

Бранко Симић                                                                     Марија Зубац

Трачаре

Марија Зубац, Катарина Верикиос

Мушкарац

Матија Перишић

Свештеник

Митар Мирко Кркељић

Сценографија: Душан Которчевић Техника: Богдан Сабо Асистент: Катарина Бачи

“…Завољила сам га. Несрићно сам га завољила…Наша љубав је била забранита. Цигурно знадеш тај осићај, кад цили дан узневирито чекаш ону  тренућу  ка’ ћеш га опе’ видит…

https://www.jelenletfesztival.hu/

Monodrama po tekstu Milovana Vitezovića

U ulozi Miloša Obrenovića – Aleksandar Dunić

Režija – Milan Rus

Scenografija – Tibor Pragai

Kostim – Eva Brcan

Inspicijent – Noemi Borbelj

Asistent režije – Katarina Bači

Filmska tehnika – Bogdan Sabo

Plakat i dizajn – Nikola Skorić

Jávor „Pali” utolsó mulatása

az idős Jávor Pál szerepében

Benkő Péter

Prímás: Suki István vagy Mikó István Jászai-díjas Érdemes művész,

vagy Lakatos Miklós vagy Lakatos Mihály

Lakatos Tóni: Rusz Márk Milán

Rendezőasszisztens, súgó: Kabódi Szilvia

Jelmez: Kovács Yvette Alida

Írta, rendezte : Rusz Márk Milán

1959 augusztus

A Városmajori Kórház udvarában, egy kórterem ablaka alatt, muzsikus cigányok zenéjükkel gyógyítgatják beteg társukat.

Váratlanul megjelenik Jávor Pál, a színészlegenda a magyar film korabeli királya, aki szintén a kórház ápoltja.

Mulatni szeretne, még egyszer… és szeretné elmondani mindenkori „bizalmasainak”, a cigányzenészeknek mi történt vele eddigi élete során:kik voltak a szülei, miként lett színész, hogyan ismerte meg a feleségét, mi történt vele a koncentrációs táborban és hogyan fogadták a hollywoodi álomgyárban.

Szereti ha Jávor „Pali”-nak nevezik miközben mondandójába belesűríti véleményét az önkényről, legyen az társadalmi, szakmai vagy magánéleti és végigvezet minket a magyar film és színjátszás egyik hőskorszakán.

Mindeközben szeret, imádkozik….. és mulat,mulat, mulat……

Technikai rider: RIDER

„Hamvadó cigarettavég…”

• zenés duett dráma Karády Katalin történetéről

Karády Katalin szerepében

Varga Klári

Írta és rendezte –

és a tangóharmonikás katonatisztet játssza: Rusz Márk Milán

Jelmezterv: Kovách Yvette Alida

Zenei vezető: Félix Györgyi

Súgó: Kabódi Szilvia

Az előadás –

az UMPA ZENEI ÜGYNÖKSÉG engedélyével játszható.

Szinopszis:

Magyar hadifogoly tiszt harmonikázik Novoszibirszktől északkeletre egy fából összetákolt ivóban. Oroszul feddi Tolsztoj népét a mértéktelen vodkaivás miatt. Az általa játszott dallamok átrepítik a hómezőkön át a Pesti Színházba ahol az általa szeretett színésznő játszik, meghajol, fürdik a fényben a rajongók ünneplését fogadja, miközben ő díszegyenruhájában a kulisszák mögött várja imádottját.

Kopott katonakabátban, viseletes fejkendőben érkezik egy Szombathely melletti fabódéba egy asszony. Fázik, megtört, kétségbeesett. Rágyújtana, de eldobja még a cigarettát is.

Elmondja magáról, hogy ő egy híres színpadi művész, ellentétben a kinézetével, akit megismernek az utcán és rajonganak érte. Szinte hihetetlenül hangzik egy hajléktalan benyomását keltő illetőtől, de amikor a kabátot és a fejkendőt levéve átváltozik dívává, megtörténik a csoda és megszületik a színházi miliő.

Kiderül, hogy a hölgy maga Karády Katalin aki itt várja az embercsempészt, aki átviszi majd a határon, többedmagával:

„ Soha nem akartam elmenni innen. Ez a hazám. Szívet cseréljen ki hazát cserél………Az egyik koncert közben felmászott hozzám a színpadra Makk Joli, a harmadikos elemista kisasszony. Olyan akarok lenni mint te.– Küldjél egy fényképet, hogy pontosan tudjam milyennek kell lennem. El lehet onnan menni, ahol ennyire szeretik az embert, ahol ennyire szeret Makk Joli?”

Karády Katalin miközben elénekli a korra legjellemzőbb, de nem a tőle leginkább megszokott dalokat, mély, emberi vallomásában felidézi a gyerekkorát és az atyai szigor mellett, beavat minket a Svájcban töltött iskolai évei szépségeibe, sőt a legelső színházi élményeibe.

Technikai rider: RIDER

Babits Mihály:
Jónás könyve

borbemutatóval egybekötött rendkívüli színházi előadás
a főszerepben: Dúzsi Tamás

További szerepekben:
▲Mikó István▲
▲Varga Klára▲
▲Rusz Milán▲

▲▲▲ Kísér a Tricikli band ▲▲▲

▲▲▲ Borsor ▲▲▲

▲ Fürtike (Ezerfürtű) – A szőlőfajta a Tramini és a Hárslevelű keresztezéséből jött létre…

▲ Kékfrankos rosé – A pince fő rozé bora. Ez a bor mindig a sióagárd – lányvári kékfrankos szőlőből készül, ez adja egyedi zamatát, gyümölcsösségét. A Lányvár humuszban gazdag lösztalaján, nagy lombfalon termesztjük rozé borunk alapanyagát.

▲Cabernet savignon rosé – Zomba-berek feletti dűlőben, fiatal ültetvényen termett ennek a bornak az alapját adó szőlő. Nagy illat- és ízorgiával lepi meg a fogyasztókat, amely tartalmas szárnyas, halételek kíváló kísérő itala.

▲Kadarka – Hagyományos, öreg tőkékről származik a bor alapját adó kadarka szőlő. Ragyogóan tiszta rubin. Sok-sok fiatal pirosribizli, korai meggy, kis cékla, fűszerek és harapós savak. Egyik kedvenc szőlőfajtánk kerek, könnyű, kívánós bora.

▲ Graboc cuvée – Egy tipikus bordeaux-i házasítás Cabernet franc, Cabernet sauvignon és Merlot farjtákból. Grabóc
település Szekszárd szomszédságában helyezkedik el, és a címkén látható kolostorban élő görögkeleti szerzetesek művelték a
Görögszó dűlői szőlőket. A települést magát a szerbek szent helynek tartják. A bor címkéjére egy szerb nyelvű vers és annak a
magyar nyelvű fordítása is felkerült.

▲ Pentaton cuvée – Sajátos „Dúzsi” ízvilágot tükröző bor, ahol egy burgundi fajtát házasítottunk bordeauxi fajtákkal.
A házasítás aránya: 50% Pinot noir, 20% Merlot, 14% Syrah, 8% Cabernet Franc, 8% Cabernet Sauvignon.
5 bor 5 közös gyermek, valamint a magyar pentaton hangsor összhangja is adta a bor ötletét. Pentatónia tükröződik benne.

▲ Görögszó – A Görögszó dűlőből származik ez a Cabernet franc és sauvignon. Öt évvel ezelőtt sikerült vásárolnunk a
Görögszó dűlőben apránként egy 1,75 hektáros területet. Ezt a borunkat közepesen égetett barik hordóban érleljül 1 évet, majd

összefejtve tartályban elegyítjük, ezután palackozzuk, majd palackban érleljük tovább a Kadarka utcai pincénkben. (Görög-
keleti szerzetesek éltek ezen a vidéken.) Görögszó 2009 a Vinalies internationales-on aranyérmet kapott.

Az elbeszélő költeményt elmondja Dúzsi Tamás,

azonkívül elhangzanak Edith Piaf válogatott dalai és színházi előadások dalbetétei.

Tamás feltalálta a érzékek egyesítésén alapuló holisztikus komplex színházat, visszatért a gyökerekhez hiszen a színház, a legenda szerint, a Dionüszosz borünnepekből materializálódott.
Csodálatos illatokat és ízeket vegyít varázslatos szavakkal.

Sok látogató sokadszorra jön el, hogy újra és újra részesüljön az élményben.

folkutazás

Az “AUTOBIOGRAFIJA” darabunk magyar nyelvű változata.

„Jókedvemben játsztam”

komédia

Rusz Milán adaptációja Branislav Nusic „Autobiografija” c. könyve alapján

Játszák:

Gyurity István, Coric Tina, Rusz Milán, Dégi János, Inkognity Nito

Rendező: Dégi János

Rendező asszisztens: Bacsi Katarina

Zene: Rusz Milán

Jelmez: Borbély Noémi

Díszlet: Prágai Tibor