Támogatók:
Magyarországi Szerb Színház
Magyarországi
Szerb Színház
Az atya foga
Az atya foga

Az atya foga
Pop Ćira i pop Spira

Stevan Sremac regényéből írta Verebes Ernő
Bemutatja a Szabadkai Népszínház
koprodukcióban a Magyarországi Szerb Színházzal

RENDEZŐ:

Pataki András Jászai Mari – díjas

Stevan Sremac „Pop Ćira és pop Spira” című regénye egy gazdag bánáti faluban
játszódik, ahol két pap, pop Ćira és pop Spira él a családjával. Mindketten nagy tiszteletnek
örvendenek a falusiak körében és bőségben, békességben élnek, gyakran látogatják egymást.
Családjaik szorosan összekapcsolódtak, a lányaik, Juca és Melanija a legjobb barátnők.
A falu békéjét és idilljét egy fiatal és jóképű tanár, Petar Petrović érkezése zavarja
meg, aki miatt rivalizálás tör ki a két papné, Persida és Sida között. Mindketten azt szeretnék,
ha a tanár feleségül venné a lányukat, ami számos komikus és drámai helyzethez vezet. A
papnék intrikáikkal és azon próbálkozásaikkal, hogy lenyűgözzék a tanárt, egyre nagyobb
szakadékot teremtenek a két család között, és a helyzet akkor eszkalálódik, amikor pop Spira
fizikailag támadja meg pop Ćirát.

A verekedés híre gyorsan elterjed a faluban, számos pletykát és túlzást generálva, ami
tovább rontja a helyzetet. A megbékélési kísérletek ellenállásba ütköznek, különösen
Persida papnő részéről, aki bosszúra vágyik. A templomi bíróság megpróbálja megoldani a
konfliktust, de sikertelenül.

Végül, az összes nézeteltérés és konfliktus ellenére, boldog befejezés következik:
Melanija hozzámegy a tanárhoz, aki később pappá válik, bár nem születik gyermekük, míg
Juca anyja ellenkezése ellenére boldogságot talál a házasságban Šaca borbéllyal, akivel négy
gyermekük születik. Ezzel Sremac a közösség, konfliktus, szerelem és megbékélés témáit
vizsgálja egy falusi közösségben, humoros és kritikus szemmel tekintve a korabeli társadalmi
normákra.

A történet „Pop Ćira és pop Spira” továbbra is releváns, mert az emberi természet, a
közösségi élet és a konfliktusok kezelésének témáit feszegeti, amelyek minden korban és
kultúrában jelen vannak. A karakterek közötti konfliktusok, a családi dinamikák és az intrikák
ábrázolása humoros, mégis tanulságos módon tükrözi az emberi kapcsolatok összetettségét.
Ezért a történet több dramatizáción és filmadaptáción is átesett, például a YouTube-on is
elérhető egy sorozat adaptációja. Ezek az adaptációk lehetővé teszik a nézők számára, hogy
újra és újra felfedezzék a történet tanításait és annak relevanciáját a mai társadalomban.

A „Pop Cira és Pop Spira” színpadi adaptációja az ortodox egyház mai állapotaira
vonatkozóan reflektálhat a papi élet és a családi kötelezettségek összetett viszonyát illetően. A
regény és annak adaptációi bemutathatják, hogyan befolyásolhatják a személyes és családi dinamikák a papi szolgálatot, különös tekintettel az ortodox egyházban gyakori házas papok
esetében. A történeten keresztül felvethető kérdések, mint a közösségi értékek, az egyházi
hivatalok és a családi élet egyensúlya, továbbra is relevánsak a mai társadalmi és vallási
vitákban.

Stevan Sremac (1855–1906) szerb író volt, aki a 19. század végén és a 20. század
elején élt és alkotott. Művei középpontjában gyakran a délvidéki szerb társadalom áll, különös
tekintettel az akkori kisvárosi életre, annak szokásaira, karaktereire és társadalmi dinamikáira.
Sremac realista íróként vált ismertté, aki finom humorral és iróniával ábrázolta az emberi
természetet és a társadalmi viszonyokat. Legismertebb művei közé tartozik a „Ivko
dicsősége” (Ivkova slava), a „Zona Zamfirova” és a „Csirke a pult alól” (Pokondirena tikva).
Ezek a művek bepillantást engednek a korabeli szerb kultúrába, hagyományokba és az
emberek közti interakciókba. Stevan Sremac hagyatéka továbbra is fontos részét képezi a
szerb irodalomnak, és műveit gyakran tanulmányozzák az iskolákban és a régióban.

Verebes Ernő, zentai születésű, ugyanúgy mint Stevan Sremac, szerbül anyanyelvi
szinten beszél a Nemzeti Színházban betöltött szerepe révén jelentős hatással van a magyar
színházművészet fejlődésére. Mint dramaturg, számos előadásban vett részt, többek között a
„Rocco és fivérei” (2019), „Sára asszony” (2019), „Othello” (2018) zenei vezetőjeként,
valamint az „Az ember tragédiája” (2018), „Szent szörnyetegek” (2017), „A miniszter
felesége” (2016) előadásoknál dramaturgként és zeneszerzőként is tevékenykedett.
Munkássága nagyban hozzájárul a magyar kultúra és hagyományok ápolásához és
fejlesztéséhez. Zenta művészeti életének fellendítéséért és a zentai csata emlékének művészi
megörökítéséért polgármesteri jubileumi díszoklevelet is kapott, ami kiemeli kulturális
tevékenységének jelentőségét.

Pataki András számos területen tevékenykedik a magyar színházművészetben:
rendezőként, dramaturgként, kulturális menedzserként, díszlet- és jelmeztervezőként,
valamint színigazgatóként is ismert. Születése óta Sümegen él, és pályafutását az ajkai Forrás
Színpad alapításával kezdte 1986-ban. Később a Veszprémi Petőfi Színház színészeként és
tanácsadójaként, valamint az Evangélium Színház vezetőjeként is dolgozott. 2012 és 2022
között a Soproni Petőfi Színház igazgatói posztját töltötte be. Jelentős elismeréseket is kapott,
többek között a Jászai Mari-díjat és a Radnóti Miklós-díjat. Emellett oktatóként is
tevékenykedik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és 2023-tól az Újszínház
főrendezője. Munkássága során számos előadást rendezett, többek között a „Vadak Ura – The
Covenant” című családi musicalt, amely magyar ősbemutatóként jelentős sikert aratott. Az
előadás különlegessége, hogy egyszerre szolgál szórakoztatásul és edukációs célokat is
szolgál, olyan témákat érintve, mint a környezetvédelem és a természet szeretete.

Játsszák:

Kirill atya – Kákonyi Tibor
Szpiridon atya – Wischer Johann
Szidónia asszony – Szpiridon atya felesége – Pesitz Mónika
Perszida asszony – Kirill atya felesége – Topolcsányi Laura

Melánia – Kirill és Perszida lánya – Laczko Alisza
Julcsa – Szpiridon és Szidónia lánya – Kargina Anasztázia
Árkádije – Egyházfi –Csernik Árpád
Erzsi – kettősügynök – Szorcsik Kriszta
Petrovity Péró, az új tanító – Gyorgyev Bránimír
Sácó – Szpiridon atya kertszomszédja – Molnár Zoltán
Rusz Milán- Püspök – Narrátor szerepében – Rusz Milán

 

Szcenikus: Prágai Tibor – Teátrumi díjas
Jelmez: Szélyes Andrea
Zene, dalszöveg: Rusz Milán
Koreográfus: Gyorgyev Bránimír
Rendezőasszisztens: Bacsi Katarina

1 óra 45 perc egy szünettel

 

Jegyek: www.jegymester.hu

Kostana
????????
„Све што је било тек ће бити, и све што буде, било је већ. Цела васиона се рађа и умире у истом овом тренутку“
О представи:
Комад је написао Мирко Митар Кркељић, који уједно и потписује режију, инспирисан истоименом драмом великог српског писца Боре Станковића. Гледаоци ће током ове једночинке имати прилике, да из једног потпуно новог угла виде причу познате циганске певачице из Врања, Коштане. Основна идеја је била, да се с поштовањем и опрезношћу према оригиналној драми створи од комада у којој су игра и плес у првом плану једна нова драма, која ће приказати психолошки аспекат ликова, наравно уз добро познате врањанске мелодије и традицију. Током путовања у душу Коштане, Миткета и осталих јунака, имаћемо прилику, да боље упознамо и самог себе, јер као што је речено у представи:
„Баш као и песма, тако и ми живимо у безброј различитих облика у души оних, који на било који начин осећају наше постојање.“

 

Представа je на српском jeзику са мађарским титловањем.

 

Карте

????????
„Minden ami volt, az még csak lesz, és minden ami lesz majd, az volt is már. Az egész világegyetem ebben a szent pillanatban születik és pusztul el.”
Az előadásról:
A darabot írta és rendezte Krkeljics Mirkó Mitár, a nagy szerb író Bora Stanković ugyan ilyen című drámája által ihletve. Az egy felvonásos előadás során a nézőknek lehetőségük nyílik majd megismerni egy fiatal dél- szerbiai cigány énekesnő történetét egy teljesen új szemszögből: a darab alapötlete, hogy az eredeti, Szerbiában igen népszerű népszínművet, melyben a dalok és a táncok vannak előtérben átdolgozzuk lélektani drámává, mely mélyebb betekintést nyújt hőseink történetébe. Igyekeztünk tisztelettel és odafigyeléssel feldolgozni a történetet, természetesen a jól ismert dél- szerbiai dallamokat és táncokat is bemutatva. A Kostana, Mitke és a többiek lelkébe való utazás során lehetőségünk lesz önmagunkba is mélyebb betekintést nyerni, hiszen ahogy az előadásban elhangzik:
„Mint a dal, úgy élünk mi is számtalan különböző alakban azok lelkében, akik bármilyen módon érzékelik létezesünket.”
Az előadás szerb nyelven, magyar felirattal valósul meg.
 Jegyek
Duh je nasa domovina – Szellem: hazánk

Представа на два језика/ Kétnylvű előadás

Карте/Jegyek

Jединственa представa која се изводи на два језика истовремено и резумљива је и српској и мађарској публици. „Представа ‘Дух је наша домовина’ је биопика писца Данила Киша. Његово рано детињство, полемичан и трновит пут ка књижевном успеху, као и болест и преурањена смрт, представљени су речима и ситуацијама из његових књижевних дела, интервјуа и писама. Јер, пишчева је судбина, како каже сам Киш, у његовим књигама. Ово је представа о Човеку који осећа подједнаку одговорност према писању и живљењу истине; Човеку који је свестан лирске моћи и политичке немоћи књижевности. Прича испричана у неодвојивој испреплетаности докумената и сна, по узору на дело Данила Киша“, речи су којима је режисерка најавила своју представу.

Њена изврсна редитељска решења прате лумци Алиса Лацко, глумица Српског народног позоришта у Новом Саду и Тибор Какоњи, глумац Камерног позоришта Удвари у Будимпешти, иначе новосадски студент. Њихове занимљиве дијалоге допуњава легендарни хармоникаш Давид Иенгибариан.

Биографија редитеља:
Др. ум. Марја Барна-Липовски (Београд, 1989) је позоришни редитељ. Поред уметничке продукције, бави се и радом са младима и теоријом позоришта и извођаштва.

Завршила је основне и мастер студије позоришне и радио режије на Факултету драмских уметности Университета уметности у Београду.  У оквиру мастер студија позоришне режије усавршавала се на  “Ernst Busch Hochschule f. Schauspielkunst” у Берлини, као носилац DAAD  стипендије за уметнике и на “L’Ecole du Théâtre national de Strasbourg” у Стразбургу. Године 2022. успешно је одбранила докторски уметнички рад на Факултету техничких наука у Новом Саду.

***

Szellem: hazánk

Egyedülálló, egyszerre két nyelven előadott előadást tekinthet meg, amely a szerb és a magyar közönség számára egyaránt érthető. „A Szellem: hazánk című darab Danilo Kish író életrajza. Kora gyermekkora, polemikus és tüskés útja az irodalmi sikerek felé, valamint a betegség és a korai halál, irodalmi műveiből, interjúiból, leveleiből szavakban és helyzetekben mutatkozik be. Mert ahogy maga Kish mondja, az író sorsa a könyveiben van. Ez a darab egy olyan emberről szól, aki egyenlő felelősséget érez az igazság megírásában és megélésében; Olyan embernek, aki tisztában van az irodalom lírai erejével és politikai impotenciájával. Dokumentumok és álmok elválaszthatatlan összefonódásában elmesélt történet, Danilo Kish munkája alapján” – ezekkel a szavakkal hirdette előadását a rendező. Ő Marja Barna-Lipovski, belgrádi, fiatal, tele fantáziával. Kiváló rendezői megoldásait Alisa Lacko, az újvidéki Szerb Nemzeti Színház színésznője és Kakonji Tibor, a Budapesti Udvari Kamaraszínház színművésze. Érdekes párbeszédeiket a legendás harmonikás David Iengibarian egészíti ki.


Траилер/ előzetes

 

Varsói Melódia

Leonyid Zorin: Varsói mélodia

2 óra 30 perc, egy szünettel

JEGYEK: https://www.jegy.hu/program/varsoi-melodia-155668/1079163

A szerző engedélyét a RAO és a Hofra Ügynökség közvetítette.

A Magyarországi Szerb Színház és a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata közös produkciója

 

Rendezte: Benkő Péter – kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész

Helena: Anasztaszija Kargina

Viktor: Pásztor Máté

Jelmeztervező: Darvasi Ilona

Fordította: Kozma András

Látvány: Prágai Tibor

Hangkép: Hajdú Gábor

A rendező munkatársa: Borbély Noémi

 

Leonyid Zorin Varsói melódiáját a szerelem himnuszának is szokták nevezni. A mi esetünkben Anastasija Kargina orosz színésznő megtanult magyarul, hogy ezt a szerepet eljátszhassa. Pásztor Máté kiváló magyar fiatal színész méltó partnere abban, hogy a nagy orosz lélek lírai hangjait megszólaltassa. Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas Érdemes művész, számtalanszor eljátszotta színpadon a darabot Zsurzs Katival, amiből Tv-játék is készült, most megrendezi – teljes élet és szakmai tapasztalatát belevíve. Megismerünk egy lengyel lányt és egy orosz fiút, akik 1946-ban Moszkvában egymásba szeretnek. A történelem közbeszól: egy kommunista rendelet miatt nem házasodhatnak össze. Új életet kezdenek, távol egymástól. Egy évtizeddel később, már mindketten házasok. Majd eltelik újabb tíz év, amikor találkoznak, és a régi érzelmek újra fellángolnak. De vajon beteljesedhet-e a kapcsolatuk?

Előzetes:

Varsói melódia

 

A szerző engedélyét a RAO és a Hofra Ügynökség közvetítette.

www.hofra.hu

 

KRITIKA – Magyar Nemzet 2023. 03.27

Tündérsás Hotel & SPA

Nagybetűs NŐK vérbeli zenés komédia

Fontosnak tartjuk a hagyományőrzést és a nemzetiségi kultúránk továbbadását, a nemzetiségi
színházakkal és előadó művészekkel való együttműködést! Tudomásul vettük, hogy az egyes
nemzetiségi művészek jelenléte, és munkássága amennyiben összeadódik, összekapcsolódik és
együttesen lép fel nagyobb közönséghez és kiszélesedett befogadó készséghez jut el! Számtalan
koprodukciós előadásunk sikere bizonyította be, összefogásunkra van igény, együttes erővel, szakmai
tudással sikerünk garantált. A Levesben nagy sikerű össznemzetiségi bemutatónk után egy vígjátékkal
szeretnénk megajándékozni nemzetiségi és a többségi társadalom közönségét. Középpontban
ismét a Nők állnak, egy vidám, önfeledt vígjátékban, ahol a színházi pillanatok és drámai mélységek
ugyan nem hiányozhatnak, de célunk elsősorban a szórakoztatás. E nem mindennapi kezdeményezés
főszereplői és alkotói a magyarországi nemzetiségi színjátszás meghatározó, közkedvelt és méltán
elismert emblematikus figurái, Ősbemutatónk főszereplői a magyarországi nemzetiségek
meghatározó művészei,A projekt számára sikerült megnyernünk a Magyarországon élő nemzetiségek
színészei közül számos kiváló művésznőt, akik legjobb szakmai tudásuk mellett személyiségükkel,
identitásukkal, saját tapasztalataikkal járulnak hozzá az előadás központi üzenetéhez. Így a lengyel,
örmény, német, görög, szerb és magyar színésznők különféle nemzetiségű hölgyekként mégis
közösen fogalmazzák meg a darab mondanivalóját. És akik nem csupán saját nemzetiségi
kolóniájukban töltenek be kiemelt szerepet, hanem egész Magyarországon ismert és közkedvelt,
emblematikus figurái a színházi életnek. Igazi kuriózumként tálalják elénk közös produkciójukat, – a
Hajmeresztő című színmű ihlette darabot. Azzal a különbséggel, hogy előadásunk nem krimi, nem is
dráma, komédia a javából, ahol a kikapcsolódás, a nevetés, megnevettetésé a főszerep. Előadásunk
egy mai menő’ nemzetközi Hotel rezidenciájában történik, ahol külföldi és magyar vendégek egyaránt
pihennek. Elegáns Wellness-Spa szépségszalonjában, ahol minden nő kötelezően találkozik, mai
szóhasználattal élve: csacsog, cseveg, jókedvűen ismerkedik,
A Nők fehér fürdőköpenyekben, törölközővel a fejükön, vagy épp ultra csinosan esti koktélozgatáshoz
öltözve a hallban,vagy épp a szálloda kiszolgáló személyzeteként egyenruhában munkához öltözve
mutatják be karaktereiket, és mindennapi valóságukat.

Előadásunkban a könnyed csacsogásé a főszerep, amiben minden egyes történet valóságalapra épül.
Színészeink saját nemzetiségi sorsuk vagy közvetlen környezetük élményeivel, történeteivel hozzák
létre a végeredményt. Minden szereplő más-más habitusú, más kultúrájú, más élet és történeti
hátérrel, szemléletmóddal és problémamegoldással közelít és áll hozzá éppen aktuális helyzetéhez,
vagy igyekszik adott helyzetét magához képest a legtökéletesebben megoldani! Előadásunkban olyan
szituációk és helyzetkomikumok kerülnek a középpontban, ahol a néző magára ismerhet és
viselkedésén, természetéből adódó reakcióin jól szórakozhat! Ám drámai mélység nélkül nincsen
magasság: előadásunk ugyanúgy tartalmazza egyes hősnőink fájdalmát és vívódásait, nehézségeit és
belső harcait is, ám ezt igyekszünk a legszárazabban, nem hangsúlyt adva a nézők elé tárni!
Előadásunk origója, magja: a NŐk világa, társadalmi szerepbéli konfliktusaik. Természetük,
szerethetőségük, vagy épp kibírhatatlanságuk, szeszélyük és szenvedélyük, vidám, önfeledt
kedvességük vagy épp hűvös távolságtartó zárkózottságuk okán tárják elénk a nyers valóságot, vagy
akár a mindenki számára ismert női igazságot, és mutatják be a komédia köntösében az egyes
helyzetekre való „tipikus” női reakcióikat!Célunk e kevéssé tárgyalt problémakör felvetésén keresztül
nem csak a nők belső világának, mindennapjainak, vívódásainak könnyed humorral ágyazott
bemutatása, Ősbemutatónkkal szeretnénk segítséget is nyújtani a színház élményén túl a mindennap
hőseinek a NŐKnek, akik számtalan szerepben és konfliktusban állják meg, így vagy úgy saját
igazsággal, hol esetten, hol esetlenül a helyeiket! Akiknek üdítő jelenlétük szemet kápráztató
szépségük és tehetségük kiváló szórakozás és szórakoztatás tud lenni a komédia világában a színház szokványos keretein belül.

Szeretnénk, ha magukra ismernének, és az egyes önmagukra ismert
helyzetekben nevetnének egy jót saját reakcióikon és női mivoltukon, megkönnyítve így a helyzet
okozta esetleges konfliktust! Önbizalmat és elfogadást adva maguknak. Az iheletet adó kiindulási
színdarab a Hajmeresztő című előadás, elemzése után elkészülnének az egyéni interjúk,
beszélgetések,ötletelések – amelyben az egyes szereplők saját történeteikkel szállnak ringbe a közös
célért – , ezt követően dramaturgunk és az előadás rendezőjének közreműködésével megszületne a
tényleges új darab, amely a próbák során még alakul, formálódik, illeszkedik az egyes előadókhoz
kiemelve a komédia alapjait, a humorral való megközelítést, valamint a nemzetiségi motívumaikat. A
szórakoztatáshoz szorosan hozzátartozik a zene könnyed világa, anyanyelvű dalainkkal a sanzon
műfajára támaszkodva szakítanánk meg a történéseket és erősítenénk meg jelenlétünket.
Előadásunkhoz segítségül hívnánk a mai magyar komédia női képviselőit, akik egy-egy asztali próba
folyamán kapaszkodót és ötletet adnának a munkafolyamat kezdeti időszakaiban.Megvalósuló
programunkról folyamatosan hírt adnánk különféle sajtóorgánumokon keresztül, bemutatjuk
programunkat és annak céljait, ezzel is népszerűsítve készülő előadásunkat.

Minden szereplő szórakoztató karaktere Ízig vérig NŐ! A Női szeszélynek, önismeretnek, önkritikának
szeretnénk adni egy pofont, nemzetközi figuráinkban minden nő magára ismerhet és magán
nevethet, akár a ránk jellemző mindennapos banális egyértelműségeken. Carl Gustav Jung szerint az
emberi norma a férfi érték, akkor a nő átveszi a férfi szerepét, így kevesebbé teszi a férfit. Az egyre
nőiesebbé váló férfiak és egyre férfiasabbá váló nők világa az uniformizálódás rémképét vetíti előre,

Tozovac u Mađarskoj

MILAN RUS: TOZOVAC U MAĐARSKOJ

POMEN VELIKOM ESTRADNOM UMETNIKU

DUHOVITE PRIČE UZ TOZOVČEVE PESME I MUZIČKU PRATNJU
ULOGE TUMAČE:
JOSO MATORIC
RASTKO GERGEV
BRANIMIR ĐORĐEV
REŽIJA: JANOŠ DEGI
Jegyek: jegy.hu
Patrijarh Pavle

Јован Јањић

ПАТРИЈАРХ ПАВЛЕ

Бити човек међу људима и нељудима

Циљ представе је да се кроз уметнички израз искаже аутентична реч патријарха Павла.

 

Патријарх Павле седи за столом и малом графитном оловком на папиру исписује:

„Позивамо свој напаћени народ: браћо и сестре, идимо само путем правде и поштења, вере и врлине, чојства и хришћанског витештва, без мржње и освете ма према коме, клечећи увек пред Богом, а никад пред људима, па ће Он, Господ над војскама, Сведржитељ, Господар историје, Бог љубави и милосрђа, али праведни Судија васељене, бити са нама. А буде ли Он са нама, кога да се бојимо? Нека се умилни звуци звона са звоника наших храмова и манастира слију са молитвом Цркве православне у срцима и на уснама свих нас:

Господе сила, с нама буди, јер другог Помагача осим Тебе немамо: Господе сила, помилуј нас!

Амин.“

 

 

Играју: Милан Малбаша и Александар Дунић

Асистенти:
Катарина Павловић – Бачи
Анастасија Каргина

 

Режија: Милан Рус

СНИМАК ПРЕДСТАВЕ

Nikola Tesla – Végtelen Energia⚡️
Nikola Tesla kétségtelenül minden idők egyik legkitűnőbb lángelméje, akinek zsenialitását csak Arisztotelészéhez és Leonardo da Vinciéhez hasonlíthatjuk, egész világunkat átalakító találmányait pedig már kortársai is a kerék és az egyiptomi piramisok jelentőségéhez mérték.
A különleges személyiségű tudóst több ország is joggal érzi magáénak. Kevesen tudják, de a szerb származású, horvát területen született Tesla szakmai karrierje Budapestről, a Puskás Telefontársaságtól (első munkahelye) indult, később, már világpolgárként elérve Amerikába, ahol megvalósíthatta gyermekkori álmát, amikor is megtervezhette a Niagara-vízesésre épített anno világcsodának számító erőművét.
A két felvonásos, lendületes és rendkívül látványos zenés darab így amellett, hogy ragyogó szórakozást ígér, egyben segíthet felfedezni, új oldaláról megismerni a mára közismert név mögött rejtőző csodálatos zseni elmét és életének rejtélyeit!
A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedien meghatározó látványvilágot, amely egyértelműen lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret adva Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának, 75 négyzetméter LED fal segítségével bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot. A darab létrehozásában a szakma hazai kiválóságai vesznek részt.
A dalokat az Artisjus és Fonogram díjas Sebestyén Áron jegyzi, a dalszövegekért és a dramaturgiáért pedig nem más, mint Müller Péter Sziámi felel.
A szövegkönyvet Egressy Zoltán írta, a koreográfiát Szabó Anikó állította össze, tánckar: Re-Production Team, a vizuális látvány világot a Forward Productions csapata, a jelmezek egyedi hangulatiságát Kiss Márk jegyzi.
Rendező: Radó Denise
Kreatív ötletgazda: Vona Tibor
Arculat, kreatívok, grafikus: Tóth Attila, Höltzl Gergely
Fény show: Celox Design
Fotók: Béli Balázs
Az előadás magyar nyelven szerb nyelvű felirattal megtekinthető
Európa harmóni(k)ában

Európa harmóni(k)ában

zenés utazás a magyarországi nemzetiségek és Európa népeinek dallamvilága által

 

Aranynál, gyémántnál is értékesebb az európai népek folklórjának kincsestára.
Zenés európai körútra invitálunk mindenkit. Bár az európai kontinens népeinek
muzsikái hangzásban, dallamvezetésben, ritmusban, hangszerelésben különböznek,
mégis mélyről jövő örömérzetben gyökereznek. Olyan mély empátiából
fakadnak, amely már szavakkal ki nem fejezhető. Repüljünk közösen a szó
és a gondolat fölé – dallal és hangszerekkel. ”Síppal, dobbal, nádi hegedűvel”
és HARMÓNI(K)ÁVAL.

Főbb szerepekben:

Dok nas smrt ne rastavi

   Премијера Српског Позоришта у Мађарској и Драмске секције Српскe гимназије                                             

                                                          „Никола Тесла“ у Будимпешти

 

                                Док нас смрт не растави

                                  (по роману Драгомира Дујмова: „Раскршће“)

                             Адаптација текста, режија: Зорица Јурковић Ембер

 

                                               Родољуб: Урош Тишма

                                               Аница: Ана Марчетић

 

Поп/ Мушкарац                                                                Редитељка/Наратор

Димитрије Петровић                                                          Лена Ембер  

Мајке                                                                                   Асистенткиња

Мирјана Ђурић                                                                   Дуња Илић

Тара Радиновић                                                                 Сценограф   

Дете                                                                                     Ана Миладинов

Дуња Јошић                                                                        Стилиста  

Другарица                                                                           Катарина Верикиос                                                           

Анђела Топић                                                                     Глумице                     

Отац/Мушкарац                                                           Јована Бандулаја

Бранко Симић                                                                     Марија Зубац

Трачаре

Марија Зубац, Катарина Верикиос

Мушкарац

Матија Перишић

Свештеник

Митар Мирко Кркељић

 

Сценографија: Душан Которчевић Техника: Богдан Сабо Асистент: Катарина Бачи

 

„…Завољила сам га. Несрићно сам га завољила…Наша љубав је била забранита. Цигурно знадеш тај осићај, кад цили дан узневирито чекаш ону  тренућу  ка’ ћеш га опе’ видит…

Никад нећу моћ заборавит таки осићај сриће, кад сам се сакривала од маме и побигла у бостан, само на кратко да га видим…да ме барем мало држи у свом наручју..
И она тренућа, кад смо се онако загрлити, тијо дошапћивали прид Богем и заклели на љубав, која ће трајат вично..
До нашег послидњег даха…”
МИРКО МИТАР КРКЕЉИЋ: „БУЧУРА“ – „BÚCSÚ”
МИРКО МИТАР КРКЕЉИЋ: „БУЧУРА“
– СЕОСКА КОМЕДИЈА У ДВА ЧИНА –
УЛОГЕ ТУМАЧЕ:
ЗОРИЦА ЈУРКОВИЋ,
КАТИЦА ШОКАЦ,
БИЉАНА САБО,
ЛЕНА ЕМБЕР,
МИРКО МИТАР КРКЕЉИЋ,
ТИБОР ЕМБЕР,
БРАНИСЛАВ УНГИНОВИЋ,
РАТКО КРАЉЕВИЋ,
ТИБОР ПРАГАИ,
БРАНИМИР ЂОРЂЕВ,
ДЕЈАН ДУЈМОВ,
ДУШАН КОТОРЧЕВИЋ
И ПЛЕСАЧИ К.У.Д.-А „ТАБАН“
МУЗИКА: ОРКЕСТАР РАСТКА ГЕРГЕВА
РЕЖИЈА: ЗОРИЦА ЈУРКОВИЋ И МИРКО МИТАР КРКЕЉИЋ
У КОПРОДУКЦИЈИ СРПСКОГ ПОЗОРИШТА У МАЂАРСКОЈ И КУЛТУРНОГ И МЕДИЈСКОГ ЦЕНТРА „СРПСКИ ВЕНАЦ“
KRKELJICS MIRKÓ MITÁR: „BÚCSÚ”
– FALUSI KOMÉDIA KÉT FELVONÁSBAN – 

 

SZEREPLŐK: 
JURKOVITS ZORICA,
SOKAC KATALIN,
SZABÓ BILJANA,
EMBER LÉNA,
KRKELJICS MIRKÓ MITÁR
EMBER TIBOR,
UNGINOVIĆ BRANKO,
KRALJEVIĆ RATKO,
PRÁGAI TIBOR,
GYORGYEV BRÁNIMÍR,
DUJMOV DEJAN,
KOTORCEVIC DUSÁN ÉS A „TABÁN“ SZERB NÉPTÁNCEGYÜTTES TAGJAIZENEKAR: GERGEV RASTKO ÉS ZENEKARARENDEZTE: JURKOVITS ZORICA ÉS KRKELJICS MIRKÓ MITÁRA MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ ÉS A SZERB KULTURÁLIS ÉS MÉDIA KÖZPONT KOPRODUKCIÓJA

MILOŠ VELIKI KNJAZ SRPSKI „NOVO”

Monodrama po tekstu Milovana Vitezovića

U ulozi Miloša Obrenovića – Aleksandar Dunić

Režija – Milan Rus

 

Scenografija – Tibor Pragai

Kostim – Eva Brcan

Inspicijent – Noemi Borbelj

Asistent režije – Katarina Bači

Filmska tehnika – Bogdan Sabo

Plakat i dizajn – Nikola Skorić

 

Jávor Pali utolsó mulatása

Jávor „Pali” utolsó mulatása

az idős Jávor Pál szerepében

Benkő Péter

 

Jegyek

Prímás: Suki István vagy Mikó István Jászai-díjas Érdemes művész,

vagy Lakatos Miklós vagy Lakatos Mihály

Lakatos Tóni: Rusz Márk Milán

 

Rendezőasszisztens, súgó: Kabódi Szilvia

Jelmez: Kovács Yvette Alida

Írta, rendezte : Rusz Márk Milán

1959 augusztus

A Városmajori Kórház udvarában, egy kórterem ablaka alatt, muzsikus cigányok zenéjükkel gyógyítgatják beteg társukat.

Váratlanul megjelenik Jávor Pál, a színészlegenda a magyar film korabeli királya, aki szintén a kórház ápoltja.

Mulatni szeretne, még egyszer… és szeretné elmondani mindenkori „bizalmasainak”, a cigányzenészeknek mi történt vele eddigi élete során:kik voltak a szülei, miként lett színész, hogyan ismerte meg a feleségét, mi történt vele a koncentrációs táborban és hogyan fogadták a hollywoodi álomgyárban.

Szereti ha Jávor „Pali”-nak nevezik miközben mondandójába belesűríti véleményét az önkényről, legyen az társadalmi, szakmai vagy magánéleti és végigvezet minket a magyar film és színjátszás egyik hőskorszakán.

Mindeközben szeret, imádkozik….. és mulat,mulat, mulat……

Technikai rider: RIDER

 

Babits Mihály: Jónás könyve

Jegyek:

https://www.jegy.hu/venue/szerb-szinhaz

Babits Mihály:
Jónás könyve

borbemutatóval egybekötött rendkívüli színházi előadás
a főszerepben: Dúzsi Tamás

További szerepekben:
▲Mikó István▲
▲Varga Klára▲
▲Rusz Milán▲

▲▲▲ Kísér a Tricikli band ▲▲▲

 

▲▲▲ Borsor ▲▲▲

▲ Fürtike (Ezerfürtű) – A szőlőfajta a Tramini és a Hárslevelű keresztezéséből jött létre…

▲ Kékfrankos rosé – A pince fő rozé bora. Ez a bor mindig a sióagárd – lányvári kékfrankos szőlőből készül, ez adja egyedi zamatát, gyümölcsösségét. A Lányvár humuszban gazdag lösztalaján, nagy lombfalon termesztjük rozé borunk alapanyagát.

▲Cabernet savignon rosé – Zomba-berek feletti dűlőben, fiatal ültetvényen termett ennek a bornak az alapját adó szőlő. Nagy illat- és ízorgiával lepi meg a fogyasztókat, amely tartalmas szárnyas, halételek kíváló kísérő itala.

▲Kadarka – Hagyományos, öreg tőkékről származik a bor alapját adó kadarka szőlő. Ragyogóan tiszta rubin. Sok-sok fiatal pirosribizli, korai meggy, kis cékla, fűszerek és harapós savak. Egyik kedvenc szőlőfajtánk kerek, könnyű, kívánós bora.

▲ Graboc cuvée – Egy tipikus bordeaux-i házasítás Cabernet franc, Cabernet sauvignon és Merlot farjtákból. Grabóc
település Szekszárd szomszédságában helyezkedik el, és a címkén látható kolostorban élő görögkeleti szerzetesek művelték a
Görögszó dűlői szőlőket. A települést magát a szerbek szent helynek tartják. A bor címkéjére egy szerb nyelvű vers és annak a
magyar nyelvű fordítása is felkerült.

▲ Pentaton cuvée – Sajátos „Dúzsi” ízvilágot tükröző bor, ahol egy burgundi fajtát házasítottunk bordeauxi fajtákkal.
A házasítás aránya: 50% Pinot noir, 20% Merlot, 14% Syrah, 8% Cabernet Franc, 8% Cabernet Sauvignon.
5 bor 5 közös gyermek, valamint a magyar pentaton hangsor összhangja is adta a bor ötletét. Pentatónia tükröződik benne.

▲ Görögszó – A Görögszó dűlőből származik ez a Cabernet franc és sauvignon. Öt évvel ezelőtt sikerült vásárolnunk a
Görögszó dűlőben apránként egy 1,75 hektáros területet. Ezt a borunkat közepesen égetett barik hordóban érleljül 1 évet, majd

összefejtve tartályban elegyítjük, ezután palackozzuk, majd palackban érleljük tovább a Kadarka utcai pincénkben. (Görög-
keleti szerzetesek éltek ezen a vidéken.) Görögszó 2009 a Vinalies internationales-on aranyérmet kapott.

 

Az elbeszélő költeményt elmondja Dúzsi Tamás,

azonkívül elhangzanak Edith Piaf válogatott dalai és színházi előadások dalbetétei.

Tamás feltalálta a érzékek egyesítésén alapuló holisztikus komplex színházat, visszatért a gyökerekhez hiszen a színház, a legenda szerint, a Dionüszosz borünnepekből materializálódott.
Csodálatos illatokat és ízeket vegyít varázslatos szavakkal.

Sok látogató sokadszorra jön el, hogy újra és újra részesüljön az élményben.